Hogyan tudnék megnyílni a párom családjának?

A nyíltság egyszerre tud előny és hátrány lenni. Vedekező állásban vagy, az sem nagy baj.

Ténylegesen a szakemberrel egy kis beszélgetés nem fog ártani.

Én is ilyen vagyok pedig nincs bajom a családjával és egyébként vannak barátaim. Mindig megkapom, hogy jaj én olyan kis félős szerény viaszahúzódó vagyok. Pedig nem érzem magam kínosan, egyszerűen vannak témák amikben nem érzem magam kompetensnek, hogy beleszóljak + olyan vagyok, hogy ha nincs mit mondanom akkor nem jártatom a számat. Mi 3 éve vagyunk együtt de sajnos a szüleinek nem esett le hogy én ilyen vagyok és pont. Akkor beszélek ha van valami mondanivalóm és ennyi. Szerintem ezzel semmi gond nincs. Legalábbis én a falat kaparom, amikor valaki órákig tud beszélni a semmiről! A párod meg lehetne kicsit figyelmesebb veled. Esetleg próbálj olyan programot szervezni közösen a szüleivel ami kapcsolódik a hobbidhoz érdeklődési körödhöz, vagy valami olyan helyen alkalommal ahol kényelmesen elemedben érzed magad.

Mindentől függetlenül ha valami nem oké akkor nem szégyen szakemberhez fordulni vagy csak simán jó lenne valaki az életedben aki ápolja és figyel a lelkedre. A mentális egészség nem vicc, nem valami kamu tudomány sőt jobb helyeken hatalmas hangsúlyt fektetnek a megelőzésre és a kiegyensúlyozott élet megteremtésére(Magyarországon sajnos ez gyerekcipőben jár..)

Teljesen mindegy kitől kérsz tanácsot lehet a párod egy pszichológus senki sem fogja helyetted megoldani a problémáidat. Segíthetnek rávezetni a helyes útra illetve támogathatnak de végén vagy így, vagy úgy de neked kell ezeket rendbe tenni.

Kerd meg a parodat, hogy mondja meg a csaladjanak, hogy neked ez nehezen megy, de nem veluk van bajod, csak nagyon nehezen nyilsz meg. Ha ezt nem ertik meg, az innentol az o problemajuk, nem a tied.

Mindemellett jot tenne, ha talalnal egy jo pszichologust/mentalhigienest, mert ahogy latom, szeretnel nyiltabb lenni, csak nem megy. Sirni, veszekedni nem erdemes miatta, ez csak megvisel teged. Tenyleg javaslom a szakembert, nehany alkalom is tud sokat segiteni, ha te is beleteszed a magadet.

Add önmagad és ennyi. Aki elfogad, az elfogad, aki nem, az úgy marad. Nem szerethet mindenki és nem kell mindenkit szeretni.

Ott van a gond, ha a társad veszekszik veled emiatt, mert akkor ő sem fogad el téged, nem véd meg az előítéletes és kissé vagy nagyon tuskó családjától, hanem "átnevelni" akar. Gondolkozz el a kapcsolatoton. Van-e értelme folytatni.

Nem kell semmiféle pszichológus, max, a beszédhiba miatt logopédus, ha akarod. Vannak introvertált emberek (és bizony sokszor sokkal értékesebbek, mint az extrovertált többség), ha ilyen vagy, ezen nem szabad erőszakkal és nem is kell változtatni.

Ne pedálozz senkinek. Add önmagad.