Hogy engedjem el? Már beleőrülök, ha még megmondja a véleményét a fia, sír?

Anyóssal az utóbbi időben nagyon meggyult a bajom. Esküvőnkről elkésett, befekudt az ágyunkba, nem tartja a szavát, ha még megmondja neki a fia, hogy mi a helyzet még ő sír, meg dicsekszik az unokaval, akit nem is látogat, aktív nőről van szó.

En el akarom engedni már ezt, főleg, hogy ahelyett, hogy örült és gratulált volna a 2. Baba érkezéséhez, csak ennyit mondott a fiának: megcsinalni könnyű, fel is kell nevelni.

Mondja ezt egy olyan nő, akinek 2 férfitól van 3 gyereke, és mindkettő otthagyta, kB mindent a 2 gyerekre harit, otthon semmit nem csinál, de okoskodni tud, meg mindenbe bele szólni és leszólni, bármit is teszünk. Hogy engedjem el? Jönnek az ünnepek, végleg le akarom sz.arni ezt a nőt.

(többször hívtam, mikor jön unokazni, mindig mondta, hogy jaj úgy jönne, de nem tud, a fia szülinapjára is hívtam, b.aszott eljonni. Most ilyenkor mit erolkodjek?)

Arról nem lehet szó, hogy engem nem kedvel, mert amikor hív mindig dumal, csacsog, nem is mondtam neki semmit egyébként ezekről, hogy en nehesztel ék rá, de kB mintha észre se venne mit csinál, ha a fia szól nekiy másnap már a saját gondjaról panaszkodik megint.)