Ha nem szólok lehet, hogy jobb?

A fiad is megcsinálhatta volna, ha a menyed nem tudta. Nem lett volna semmi baja annyitól.

S én egyet nem értek!

Ha nekik valami nem jó, megbeszélik egymás közt! Nem? Majd a fiad szól a feleségének ha van ezzel problémája.

Vagy nem felnőtt emberekről beszélünk?

Ha netán neked panaszkodik ilyenről, mondjad hogy beszéld meg vele! Ne rohanj a konyhába főzni!

Nem biztos, hogy mindent tudsz! Nem jó ha bele avatkoznak!

Nekem bele akart anyósom avatkozni hát elég sok mindenbe! Meg a kedvencem amikor: hát a fiam úgy szereti! Meg jaaj azt a fia nem szereti! Meg a fia úgy szereti mint ő... De amikor ilyeneket beszéltek nekem, hogy a nőnek az a dolga, hogy...! Na mondom most álljunk meg! Az én kapcsolatomba senki nem szólhat bele, még te sem (azaz az anyja sem)! Majd én meg ő megbeszéljük! Miánt beleszól megint, én is bele fogok az ő kapcsolatába! Rám akarta kényszeríteni a baromságát, hogy nekem mint nőnek az a dolgom, hogy a hátsóját kinyaljam kb a fiának, de a fiának nem kellett volna semmit sem érdekes... Arról nem volt szó, hogy a fiának mi lenne a dolga. De én bármit csináltam, sosem volt jó semmi. Meg sosem volt elég semmi! Pedig amúgy kiszolgáltam úgymond a férjemet akkoriban is, pedig nem voltam a felesége sem még. Ha hozzánk jött, főtt kajával vártam meg kitakarított szobával. Ha én mentem hozzá, az ő szobáját is kitakarítottam meg a ruháit mindig szépen elrendeztem. Erre megkaptam, hogy szegény fia szolgál ki engem! Mert egyszer felhorkantam a páromnak, hogy néha ő is kedvezhetne nekem, ha náluk vagyunk... Mert untam egy idő után, hogy két helyen is én ugrálok.

Szóval szerintem hagyd rájuk! Nem kell mindig anyatigrisnek lenni, mert nem biztos, hogy a fiad mindig mindent jól csinált attól mert te elfogult vagy! Ő is ember, jó és rossz tulajdonságai is vannak! Mindeki hibázhat...

Felnőtt emberek!

Nekünk nagyon betett, hogy ők engem folyton cseszegettek, a fia meg minden körülmények között persze maga volt a tökéletesség. Kivéve ha neki nem segített első szóra... Akkor érdekes nekem panaszkodott a fiáról, hogy neki kéne az elsőnek lennie! Nem nekem, a párjának, hanem anyukának kellett volna az elsőnek lenni - szerinte. Mondtam, hogy ez nem így van már azért...

Elrontották a jó viszonyt köztem és közöttük. Azóta sem lett jobb.

Ha jó anyós akarsz lenni és szereted a fiad, hagyd rájuk! Ha kérnek segítséget az más! De ha nem, akkor nem kell.

Azért van vele a fiad, mert szereti akkor is ha netán nem főz olyan jól... Vagy esetleg mutass praktikákat nekik vagy receptet, de nem kioktatósan.

Esetleg úgy, hogy láttál egy jó receptet, ha van kedve kipróbálhatja! Teljesen más így előadni, mint hogy de béna vagy, még ezt is nekem kell megcsinálni! Így én sem főznék, ha a férjem ehhez asszisztálna esetleg, hogy anyuka főzzön mert én nem tudok még olyan jól... El tudja venni az ember kedvét ha csúnyán leszólják.

Nem látok a fejükbe, nem tudjuk ők hogy vannak. Én csak a saját tapasztalataim alapján beszélek. Velem nem voltak kedvesek anyósék... Pedig nem volt okuk és ezt tiszta lelkiismerettel mondhatom. Az, hogy kiállok a saját gondolataimért, mert másként neveltek, még nem ok az utálatra.

Értem én, hogy az anyósnak semmi köze hozzá, DE szerintetek az rendben van, hogy 12 óra munka után még a férj takarítson??

Holott a felesége otthon van. Én még nem szültem meg, de egyszerűen lesülne a bőr a képemről. Azért dolgozik ennyit a férjem, mert én most nem tudok. Még az itthonit is neki kéne?

Bocsi de ilyen alapon egyedülálló apaként örökbe fogadhatott volna.

Na meg nem főz. Árulják már el, hogy akik szerint a felek egyenrangúak egy házasságban és a férfinek is kell csinálni, azok szerint miért igazságos az a felállás, hogy a nő nem csinál semmit??

Nekem ez undorító kitartott létforma. Nem tudom hogy képes valaki így élni.

Ki mondta hogy még nincs gyerekem???

Ráadásul a kérdező nem erről az egy dologról beszélt, de könyörgöm ő járt át takarítani meg főzni. Még a terhesség alatt is.

Akkor miről beszélünk????

Ez már a másik véglet amikor valaki a gyerekre hivatkozva szart sem csinál.