Mit gondoltok a hasonló helyzetekről?

Nos, elég jól egyezek anyóssal is , apóssal is. Nem voltak próblémák közöttünk, anyós rengeteget segített a fiammal, van,hogy átjön csak úgy beszélgetni velem. Azonaban mikor várandos lettem nagyon erősködött,hogy a férjem nevét hordja a gyerek, amit én személy szerint hülyeségnek tartok. Annyi szép név van még ezen a világon, minek pont a férjemét adjam? Akkor egy kicsit megharagudott, mert tényleg más név mellett döntöttünk. Sem én sem a férjem nem szerettük volna, ha az ő nevét kapja, esetleg második névnek,de végül nem lett második keresztneve. Úgy tűnt a keresztelő után megbékélt a dologgal,de most megint várandos vagyok és már mondja,hogy : "Most ez ugye Petike lesz?" , véletlen kicsúszott a számon,hogy "ön azt adta a fiának amit önök akartak, én azt adom amit mi akarunk." Akkor elment a férjemhez panaszkodni,hogy miért olyan nagy kérés,ha örökölné a gyerekünk a nevet? A férjem az én pártomat védte és azt is oda tette,hogy reméli lányunk lesz. Hát igen, pénteken tudtuk meg,hogy nagy eséllyel lányunk lesz,de a mama nem engedett meg. Nekem rosszul esikvagyok picit, mert eddig jó kapcsolatunk volt, és úgy tűnt bele törödött,hogd nekem nem jön be a névöröklös tradició,de most nem akar engedni, még úgysem,hogy lányunk lesz.