Anyósom nem bír elviselni. Változhat?
Első perctől utált, és ettől nekem sem lett szimpi. Családi eseményeken, vagy ha visszük hozzájuk a gyerekeket, elvagyunk. De ha a gyerekekkel kapcsolatban szóba kerülnek a nézetkülönbségeink, minden elromlik. Támadásként éli meg, ha amúgy tök óvatosan, kedvesen, mindenféle szemrehányás és vádaskodás nélkül, szólok neki arról, ha valamelyik gyereket bántja valami náluk. Pedig nem cseszegetem a gyerekek minden nyűgével-bajával, különben sem rossz nagyszülő, de szörnyű, hogy nem tudok vele beszélni a gyerekekről, mert azonnal idegbajt kap tőlem és jól kioszt. Úgy éli meg, hogy én ilyenkor én leszidom, vagy veszekedni akarok vele, pedig messze nem. Pl. ha az egyik gyerekem erőszakosnak és félelmetesnek talált egy mesét, ami után éjszaka hosszú idő után újra bepisilt, akkor nem az a válasz, hogy akkor azt nem nézik, hanem az, hogy én burokban nevelem, nem védhetem meg mindentől a világban, így hogy fogja feldolgozni a negatív dolgokat, nehogy azt higgyem, hogy ezért pisilt be, hanem azért, mert én képtelen vagyok következetesen szobatisztaságra nevelni, különben is, kiütést kap a bogyó és babócától, hogy lehet ilyen silány mesét olvasni a gyerekeknek, ő mindig odafigyelt, hogy legyen irodalmi értéke azoknak a meséknek amiket a férjemnek olvasott, rossz nézni, milyen ízlést nevelünk a gyerekünkbe, aki különben is neveletlen, és sajnálja a testvéreit, hogy el kell viselniük őt. Egy fokkal finomabban mondja, mint amilyen benyomást ez a kivonat kelt, de a lényeg ez. Ilyenkor bennem is felmegy a pumpa, de fékezem magam, érvelek, igyekszem kedvesen megvédeni magam, a gyerekem, nem támadok vissza, majd inkább valahogy félbehagyjuk a beszélgetést és később a férjem megdumálja vele a dolgokat, és anyóssal pár hétig kicsit jobban utáljuk egymást magunkban.
A férjem szerint jobb lenne, ha nem szólnék neki ilyesmikről, inkább majd ő megbeszéli vele ezeket. Nekem viszont nem tetszik ez a megoldás, 3 kicsi gyerekünk van, sokszor kell hozzájuk útmutató, és az nem okés, ha nem tudok ezekről kommunikálni vele. Amúgy nem mi aggatjuk rájuk a gyerekeket, ők jönnek mindig azzal, hogy vigyük át őket, vagy csak egyet-kettőt, ezért hetente kétszer találkozunk, amikor egy-két (nagyon-nagyon ritkan három) gyerekkel eltöltenek pár órát. Ha kimaradna egy hét, azt veszteségként élik meg.
Bele kéne mennem, hogy én többet nem beszélek anyossal érzékeny témákról, csak a férjem? Vagy vajon remélhetünk valamiféle változást idővel? Ti mit tennétek?
válasza:Öszintén szólva a férjedne van igaza, ne gyötörd az anyóst ilyenekkel.
Másrészt ha valaki felnevelt normálisan (mert arról szó sincs, hoyg a férjedet rosszul nevelte volna) egy vagy több gyereket, akkor a te gyerekeidet is el tudja látni használati utasítás nélkül!
Szerintem egyszerüek túreagálod a dolgot, hagyj anyósodnak több teret az unokák terén.
válasza:
válasza:Az anyós valóban felnevelt egy vagy több gyereket, de azok az ő gyerekei voltak.
Ha az én gyerekem fél x mesétől, és én megkérem anyósomat, hogy azt a mesét ne engedje nézni neki, elvárom, hogy vitatkozás nélkül mondja azt, hogy rendben van. Esetleg kérhet tanácsot, hogy mit nézhet a gyerek, vagy kérheti, hogy vigyünk néhány DVD-t.
És egy kicsi gyerekhez nagyon is szükséges a "használati utasítás". Nem mert a másik nem látott még gyereket, hanem mert lehetnek olyan egynéni szokások, amiket a nagymama nem ismerhet, a gyereknek pedig fontosak.
Ha bölcsődébe vagy óvodába megy egy kisgyerek, ott is hosszasan kikérdezik a szülőket az alvás- evés-bilizés körüli szokásokról, hogy mivel lehet megnyugatni a gyereket, mit szeret játszani, stb. Ezekre az információkra egy nagyszülőnek is szüksége van, hiszen nem él együtt a gyerekkel, azok viszont folyton változnak. Pistike a múlt héten még nyugodtan elaludt egyedül, de most valami történt, égve kell hagyni a lámpát és nyitva az ajtót. Eddig szerette a brokkolit, de aktuálisan nem eszi meg. Eddig boilizett, de most rájött, hogy a felnőtt WC érdekesebb, oda akar ülni. Olyan napi aktualitásokról nem is beszélve, hogy pl. alig aludt délután, várhatóan nyűgösebb lesz, esetleg hamarabb elálmosodik este, tehát nem érdemes a távoli játszótérre elmenni, mert lehet, hogy nehéz lenne onnan hazavonszolni.
Ha az én anyósom nem venné jószívvel az ilyen "tudnivalókat", csendesen hümmögve végighallgatnám a mondókáját, nem vitatkoznék, csak a végém közölném, hogy "Értem anyuka. De én mégis azt kérem, hogy...." Ha a kérés nem elég, nyomatékosabban is elmondanám, hogy a gyereknek nem szabad X mesét nézni, ilyen-olyan ennivalót adni, stb., helyette ezt és ezt lehet, illetve ezt szeretném.
Ha ez anyukáéknak nagyon nehezen megoldható, azt is megértjük, de akkor inkább nem hagynánk itt a gyerekeket ilyen hosszú időre.
Ehhez persze fontos, hogy a férjeddel egyetértésben legyetek a "szabályokat" illetően.
válasza:Egynéni = egyéni
Egyébként nem azzal készítjük fel a gyereket az élet nehézségeire, hogy számukra félelmetes (mese?)filmeket nézetünk velük. Sokkal inkább a szabad játékkal, amibe időnként a felnőtt is bekapcsolódhat, beszélgetéssel, együttes tevékenykedéssel. A mesélésről nem is beszélve. Könyvből vagy fejből mondott történetekkel, nem pedig filmekkel...
válasza: válasza:Nem, nem fog változni...
Annyit mondj csak legközelebb, hogy ezt a mesét nem szereti.
Van millió más mese, nem kell bogyó és babócázni. Nekem is volt h a Jancsi és Juliskat utaltam, egyszerűen undoritott a kannibalizmus, es a mai napig. Nem tudtam nyilvan mi az, de undorító volt szamomra az élve megsutes. A mai napig nezek horrort is, de az olyan filmeket, amikben embereket trancsiroznak nem, mert nekem undorító.
Egyébként én reggel az óvónőnek is szóltam, ha a gyerek korán kelt, vagy ha sírt h nem akar oviba menni, vagy figyeljék már hogy betegszik-e, mert gyanús a gyerek, de még nem beteg. Eddig kivétel nélkül megköszönték mosolyogva, mert tudták, hogy nem apró-cseprő dolgokkal zaklatom őket, hanem az ő munkájuk is könnyítem. Pl nagyon nyűgös, rosszalkodik a gyerek-a korán kelés miatt van, másképp is kezelik.
válasza:Szerintem itt mindenki elsiklik egy "apró" mozzanat felett!
A nagymama nem tudta előre, hogy Pistike be fog pisilni a Piroska és a farkastól, ez utólag lett neki elmondva.
Tehát nem az történt, hogy a Kérdező előre elmondta, hogy ne mesélje ezt neki és mégis megtette.
Amikor a Kérdező erről tájékoztatta, akkor hozzáfűzte a gondolatait (micsoda bűn!), de nyilván nem fogja a jövőben ezt mesélni neki.
Akkor most mi is a probléma?
Hogy a nagymamának is vannak önálló gondolatai, amit megoszt az unokája anyjával?
Vagy az apai nagymama nem tehet észrevételt a 3 unoka közül az egyikkel kapcsolatban, ha az a másik kettőtől eltérő módon, helytelenül cselekszik, mert ez támadásnak van elkönyvelve?
Ha ezeket a Kérdező anyja tenné, akkor biztos nem született volna róla "cikk"
"Bele kéne mennem, hogy én többet nem beszélek anyossal érzékeny témákról, csak a férjem?"
Nem!
Te csak beszéld meg az anyóssal, ami neked a gondod, mert családon belül - és ebbe mindkét oldali nagyszülő beletartozik, mert szoros vérségi kapcsolatban vannak a gyerekekkel - nincs és nem lehet érzékeny téma!
Viszont van kulturált eszmecsere, ahol a véleménykülönbségeket érvekkel lehet alátámasztani!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!