Vajon mi lehet egy ilyen anyós célja? (Hosszú sztori)

Ha kívülállóként hallanek ilyet, talán el sem hinném, de sajnos a saját bőrömön tapasztalom, már négy éve.

Anyós sosem csípett, és már egy városban élünk, sosem jön át hozzánk, de mi sem nagyon megyünk hozzá. Apos már rég meghalt.

Anyósnak, a férjemnek és a férjem tesojanak közös vállalkozásuk van, amiben én nem dolgozhatok, mert anyós nem akarja, holott folyton emberhiany van náluk. De ez már nem is zavar annyira.

Másfél éve kezdődött, hogy gyakorlatilag ki akar csinálni. Kezdte azzal, hogy miért nem hagytam, hogy a fia egy szép, fiatal, gyereket akaró nőt vegyen feleségül? Jelzem, akkor voltam 29 éves, talán nem túl öreg még 😊. És ezt így a szemembe mondta az anyós. És az elmúlt hetekben jött egy újabb hajmeresztő dologgal, amivel persze a férjem traktalta. És ez nem volt más, mint hogy ő hallotta, hogy nekem van egy eltitkolt gyerekem. És, hogy ezt ki kell derítenie a férjemnek haladéktalanul. Pont érzékeny pontot érintett anyós, mert fél éve nem jön a baba nekünk és én lennék a legboldogabb, ha már lenne egy és tuti nem titkolnam el. De nincs és persze a férjem is a fejét fogta, hogy találhat ilyet ki anyós.

Anyós ugye özvegy, baromira sok ideje van magára meg az agyalasra és az ilyen történetek kitalalasara. Amikkel igazából nem tudom mit akar elerni, mert a férjem az üzleti ügyeken kívül már semmit nem beszél vele, szóval ennyit ért el eddig, de szét nem fog tudni minket szedni, annál erősebb a kapcsolatunk. Én gyakorlatilag évente ha kétszer találkozom vele, sokat mondtam. Ő nem jön, én nem megyek. Nem vagyok rá kíváncsi. Egyébként a fiait is cseszegeti mindenért folyton. Semmi nem jó neki. De ez az eltitkolt gyerek sztori nagyon meredek volt itt az elmúlt pár hétben. Nem tudom mi lenne a megoldás erre a helyzetre. Mert hát mégis a férjem anyja, de szívem szerint elkuldenem úgy szemtől szembe a búsba, hogy tudja kiről találjon ki ilyen dolgokat.

Mit lehet szerintetek tenni ebben a helyzetben? Esküszöm, hogy soha egy rossz szót nem szóltam rá. Karácsonyi ebédet vittem neki, amit szó szerint lefujjogott, próbáltam az elején ilyen olyan dologgal kedveskedni neki, de hiába. Most már annyira gyűlölöm, hogy karácsonyi ebédre sem megyek, csak a férjem egyedül és abba a házba a lábam nem teszem be. Anyóst sajnos megőritette az özvegyseg és egyedüllét és a háziorvosunk mondta a fiainak, hogy vegyék rá, hogy szedjen gyógyszert, mert nem normális dolgai vannak.

Van még valakinek ilyen anyósa?