Ha egy ember a természetes élőhelyén közel megy egy nem éhes és nem a gyerekeivel lévő vadállathoz, arányaiban mennyire ritkán vagy gyakran támadná meg?

Oroszlán: teljesen egyedül lehet, hogy szerencséd van és megijed, elmenekül. Ha nincs megtámadhat mert préda vagy.

Orrszarvú: jó kérdés, de szerintem kikerülne, vagy max akkor támadna ha hirtelen mozdulatokkal mész felé

Krokodil: ha nem éhes és egyedül van nagy eséllyel nem támad meg amíg nem érsz a közvetlen közelébe.

Elefánt: afrikai elefánt nagyobb eséllyel tiporna el mint egy indiai. az se mindegy hogy hím vagy nőstény. valószínűleg kellő távolságból nem bántana.

Víziló: hihetetlen módon teritorriális állatok, az egyik legtöbb halálesetet okozzák az adott régióban. valószínűleg azonnal felnyársalna a hatalmas szájával mihelyst belépsz a területére.

Cápa: megharaphat, de tudtommal ritkán mennek közel az emberekhez

Hiéna: ha egyedül van akkor valószínűleg kikerülne.

Minden attól függ hogy menekülsz-e, teritóriumán vagy-e, párzási időszak van-e, vagy hogy be van-e szorítva a vadállat vagy összetéveszt-e a prédával. Mert ha menekülsz akkor bekapcsol nála a vadászösztön gomb. Ha meg be van szorítva akkor is támadhat. Bár a krokodilnál azért jobb minél előbb kihátrálni. A vizilovakról készítettek ilyen természetfilmet, azt vizsgálta a pasi támadnak-e, mert az a tévhit. Először állatkertből vadasított vizilovak mellett volt, tök nyugodtak voltak. Aztán beevezett egy viziló csorda közelébe, és ott sem támadták le, bár ezt több minden befolyásolja. Pl. a légáramlat is, hogy viszi e az ember illatát, és milyen üzemmódba van az állat. Ha ismered ezeknek az állatoknak a testbeszédét, etológiáját, akkor tudod is hogy mit csinálj, nagyobb biztonság, mintha csak találomra kígyót békát kiáltasz.

Pl. ezeknél a vadállatoknál amiket felsoroltál, amelyik teritoriumot birtokol az lehet hogy letámad, ha beteszed a lábad a területükre, mert védi a területét, ha olyan a testbeszéded ami birtokló testbeszéd, pl. rád jön a pisilhetnék és csak egy fa van, ami a területjelző fája a vadállatnak, akkor ne a tövébe pisilj elbújva, olyankor jobb tartani egy picit és biztonságosabb helyen pisilni. :D

A nagy fehér cápa ha nem vérzel,elég egy kis hámsérülés enyhe mikronnyi vérzés is ahhoz, a vér szagát megérzi már jó messziről, de pl. a medve is, a farkas is,a sakál, a hiéna, és lehetne sorolni. És nem lógatgatva van a lábad kezed a szörf deszkán, akkor nem hisz fókának. Mert amúgy a fehér cápa színeket nem érzékel, színvak. A szörfös támadások 99%-a abból adódik, hogy amikor ráfekszik a szörföző a deszkára és hajtja magát kezével, lábával, akkor a cápa összetéveszti a fókával mert felül nézetbe tényleg olyan és a mozgása is olyan, tudósok ezt vizsgálták már. Amúgy pl. a nagy fehér cápa veszélyeztetett fajok közt tartja a WWF.

Cápával való találkozásnál a kardszárnyú delfinek módszerét kell alkalmazni,csak ahhoz erő is kell. A hátsó uszonyát megfogva a hátára kell fordítani és akkor meditatív mozdulatlan állapotba kerül, de ez a cápának veszélyes póz, mert a cápának mozgásban kell maradnia máskülönben elpusztul. A kardszárnyú delfinek csapatokba így szokták tálalni a cápa ebédet. Embernél maximum kisebb cápáknál működik ez a módszer.

De amúgy a vadállat inkább menekül az ember elől az esetek nagy többségében.

3-as vagyok.

6-os még egyszer. A nagy fehér cápa tápláléka a fóka de szokott enni kis cápát is. Ergo ha az illető a fókára hasonlít vagy a kis cápára akkor simán rátámad mert azt hiszi fóka vagy kis cápa. Ergo azt hiszi kaja mikozben nem az. Nem tudja megkulonboztetni. Egyeduli védekezés hogy ne vérezzen az ember és kerülje el a kajára való hasonlítást és legyen szuper ereje, hogy a farkát elkapva egy oldalrántással a hátára tudja fordítani meditativ mozdulatlansagba.

Írtam szörfdeszkával simán fókának hitte a cápa az embert. Remélem a válasz így már érthető.

Általános szabály: a szárazföldi állatok ösztönösen kerülik az embert - potenciális veszélyforrásnak tekintik. Amelyik állatban ez nem alakult ki azt derék elenik lekőbaltázták, lenyilazták hogy megegyék (biz'ám a föld legveszélyesebb ragadozója azóta az ember, előember ahogy lemászott a fáról és eszközöket kezdett fabrikálni).

Szóval, elefánt, oroszlán, hiéna - tisztes távolságban elkerüli az embert (kivéve ha már nagyon hozzászokott). Ha túl közel megy és nem tud elmenekülni akkor megtámadja, mert potenciális veszélyforrásnak látja. Kivéve: a begőzölt kangörcsös elefánt, mert az legázol bármit ami az útjába kerül, az agyát elborító hormonok felülírnak minden természetes viselkedésformát.

Nagy fehér cápa: nem jön partközelbe csak kivételes esetben. Ha te úszkálsz az óceán közepén és fókának néz - megtámad. Ha csak egy vízben úszkáló addig nem látott valaminek akkor megnézi közelebbről, egyre kisebb és kisebb körökben körözni kezd körülötte, nekiiramodik, irányt vált, teszteli a reakciókat és hogy mennyire lehet rá nézve veszélyes. Majd támad (ha éhes).

Krokodil: nem teljesen szárazföldi állat (és mint a legtöbb hüllő nem is éppen az állati intelligencia bajnoka), az eredeti élőhely-közege meg nem az ember terepe. Szóval ha éhes megtámad.

A nagy kivétel amit fent is írtak: a víziló. A föld egyik legagresszívebb élőlénye! Bármiféle ok nélkül teljesen kiszámíthatatlanul képes bármit megtámadni ami 50-100 méteres közelében van. Ha nem jelent rá veszélyforrást (pl. itatóhelynél lévő marha, vagy akár csak egy jámbor kecske) akkor is képes megtámadni, mert csak. Gyorsan úszik és rövid távon gyorsabban fut mint az ember. Az üldözéssel csak akkor hagy fel ha látja nem tudja az adott állatot utolérni. Ha utoléri akkor a fogaival jobbra-balra kaszálva sebeket okoz rajta, majd jól megtapossa. Akkor is tapossa ha már keze-lába leszakadt.

Nem véletlen hogy a helyben lakók a vízilovakat gyűlölik a legjobban. Ha több lőfegyver lenne a lakosságnál akkor szívük szerint már kiirtották volna az összeset.