Kerchak jó gorilla volt?

Gorillának nagyon jó volt.

Mesekarakterként egy elég mély figura volt - alapvetően jó szereplő, aki a vállain cipeli a felelősséget a családja iránt, ezért viselkedik olyan hűvösen, vagy épp agresszívan az idegenekkel.

Ráadásul elvesztette a fiát, akit a leopárd ölt meg, ami szintén dobott egy lapáttal erre.

Tarzanban sem bízott, de ez később megváltozott (amikor Tarzan megmentette a leopárdtól), fiának fogadta.

Engem is érdekelt, hogy akkor Kerchak mi is volt eredetileg, és ezt találtam:

[link]

Sajnos csak angolul van fent, ezért lefordítom a lényeges mondatot:

"A Tarzan, a majomember c. novellában Kerchak a Mangani törzs "királya" volt, egy nagytestű kitalált faj, ami a valóságbeli csimpánzok és gorillák keveréke"

Kercsak óriásmajom volt, ez a majomfaj nevelte fel Tarzant. A könyvekben ez a törzs a gorillák rokona, de nagyobb és erősebb a gorilláknál.

Manganinak a saját nyelvükön hívták magukat, de ez ugyanúgy óriásmajmot jelent. Ahogy a hímoroszlánt Numának, a nőstényoroszlánt Sabornak, a leopárdot Sitának, az elefántot Tantornak, a vaddisznót Hortának, az őzet Barának, a kígy Hisztahnak hívták.

És nem, Kercsak nem volt jó óriásmajom. Szereplőnek tényleg jó volt, de a regény szerint Kercsak ölte meg John Clayton, Tarzan apját, nem pedig Sita.

Ráadásul a regény nem beszél Kercsak fiáról. Kala párja Terkoz volt, nem Kercsak. Kala kicsinyét pedig szintén Sita, a leopárd ölte meg, hanem Kala Kercsak dührohama elől menekült az újszülött kölykével a karjában és mikor egyik fáról a másikra akart átugrani, Kercsak megragadta a lábát, így Kala a mélybe ejtette a kicsit.

Amikor Tarzan 10 éves kora környékén élet halál harcot vív Bolognanival, a gorillával, bár hallják a segélykérő hangjeleket, Kercsak szándékosan nem indítja a törzset Tarzan segítségére, Kala egyedül rohan hogy megmentse a "fiát".

Később pedig szemtől szemben meg akarja ölni Tarzant és Tarzan majdnem ott is hagyja a fogát, az menti meg hogy időközben megtalálta a dzsungelben az apja kését, így meg tudja ölni Kercsakot, és ő lesz a törzs királya.

De összességében így is szimpatikusabb a regényben, mint a mesében és filmekben a nyálas apa-fia szál.