Nem,a "háziméhen" azaz az Apis melliferan a nyugati mézelőméhen kivűl még számtalan méhfaj van amely gyárt mézet.
Az ember hasznositja a Dél-kelet Ázsiában vadon élő óriásméh(Apis dorsata) a törpeméh(Apis florea) mézét is.Ezek szabadon egy lépet épitenek,és az ember kirabolja őket.Kaptárba nem telepithetők azaz nem "háziasitottak".
Ázsia,India,Japán,Kina őshonos méhe,melyet kaptárban is tartanak az indiai méh (Apis cerana)amely a nyugati mézelőméh legközelebbi rokona,mézhozama azonban elmarad a mi méhünkétől.
Amerika felfedezése előtt az amerikai kontinensen nem élt a nyugati mézelőméh,azt az európaiak vitték be,de Dél-Amerikában az indiánok a mai napig gyűjtik a Melipona és Trigona félék csésze formájú "mézesbödönjeit".Ezek fullánktalan méhek,harapással védekeznek.A nyugati méhet Kolumbusz után vitték be(olasz méh,északi barnaméh,krajnai méh) az ominózus "gyilkos méh" azaz az afrikai méh az 1950-es években került be,és azóta többszöröse lett hála jó gyüjtőképességének a mézhozam a dél-amerikai országokban.Sajnos vagy nem sajnos ez a méh az afrikanizált méh a mi éghajlatunkon nem tud áttelelni.
A méhek további rokonai,a poszméhek,dongók,földiméhek,bányászméhek,stb is gyűjtenek nektárt,azonban az abból készült méz a fiasitásuk táplálására megy el,nem halmoznak fel olyan készletet mint a mézelőméh.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!