Az emberek ugye gyomorsavval emésztenek?

A különféle madarak emésztőrendszerének felépítése alapjában igen hasonló, s nemigen függ az egyes fajok táplálkozási szokásaitól. A magvakat csőrükkel feltörik, s többnyire csak a belsejüket nyelik le, a többi táplálékot is általában felaprítják. A galambok és gerlék kivételek ez alól, ők ugyanis héjastul nyelik le a magokat.

A csőrből a táplálék a nyelőcsövön át a begybe jut. A begy elsősorban raktározásra szolgál, s ha a madár egy ideje nem evett, a táplálék gyorsan továbbkerül az emésztőcsatorna következő szakaszába. Egyes madárfajoknál, nevezetesen a gerléknél és galamboknál a költési időszakban a begy belső felszíne a prolaktin nevű hormon hatására megváltozik, és egy sajátos, zsírokban és fehérjékben gazdag, fehér váladékot - úgynevezett begytejet - kezd termelni; a tojásból kikelt fiókák az első napokban ezzel táplálkoznak.

A begynek az emésztési folyamatban nincs különösebben fontos szerepe, a bizarr hoacin azonban ebből a szempontból is kivételt képez.

A begyből a táplálék az előgyomorba (vagy mirigyes gyomorba) jut, ahol nyállal, sósavval és a fehérjéket lebontó pepszinnel elegyedik.

Maga a gyomor az emésztőcsatorna izmos falú szakasza, ahol a magvak végül felaprítódnak. A gyomorfal izomzatának fejlettsége és ereje a madár táplálkozásától függ. A papagájok többsége száraz, kemény magvakkal táplálkozik, ezért gyomorfaluk meglehetősen vastag, míg a nektárevő fajok, például a lórik gyomra viszonylag vékony falú.

A magevő madarak általában kavicsokat is nyelnek, melyek a zúzában a csőrből hiányzó fogak feladatát látják el. A kavicsok élei felaprítják, megőrlik a magvakat, s egyben azt is megakadályozzák, hogy a táplálék csomókba összeállva eltorlaszolja az emésztőcsatornát.

A madarak bélrendszere nem olyan fejlett, mint az emlősöké. A hasnyálmirigy és a máj a nyombélhez kapcsolódik. A hasnyál fontos szerepet játszik az emésztési folyamatban, mert enzimjei segítenek lebontani s a szervezet számára hozzáférhetővé tenni a táplálékot.

Az emésztőcsatorna alsóbb szakaszán vakon végződő csövecskéket találunk, melyek a növényevő madaraknál a legfejlettebbek: az itt tenyésző baktériumok a cellulózt emészthető anyagokká bontják le. A papagájoknál ezek a járatok hiányoznak; néhány más fajnál, például a kolibriknél pedig csökevényesek.

A végbél, az emésztőcsatorna utolsó szakasza a húgyutakkal és a nemi szervekkel együtt a kloákába torkollik. A madarak veséi a gerincoszlop két oldalán, a keresztcsont közelében helyezkednek el. Vizeletük fő alkotórésze legtöbbször húgysav, a madárpiszok fehéres folyadéka; ritkábban az emlősökre jellemző karbamid. A madaraknak - a strucc kivételével - nincs húgyhólyagjuk, ezért vizeletük közvetlenül a kloákába jut, ahonnan víztartalma ismét felszívódik a madár testébe, s csak maga a besűrűsödött húgysav ürül ki.

Nem, a gyomoroddal emésztesz. Azzal is. Nagy különbség. A gyomor fő feladat egyrészt az bizonyos anyagok emésztése, és főleg a tárolás. De az emésztés, illetve felszívás oroszlánrészét a belek végzik.

Értelmeszerűen a begy az emberi gyomor tároló feladatát hivatott kiváltani. A zúza és a begy nem ugyanaz! A begy a nyelőcső kiöblösödése, míg a zúza anatómiailag a gyomorhoz tartik.