Ivartalanított nőstény kontra újszülött baba?

Egy hónapja lett ivartalanítva a lány cicánk, ő szobacica, sima házi, perzsa keverék apai részről. Oltári nyavogasokat csinált mikor tüzelt és sokszor elviselhetetlen szagú volt a vizelete, szóval úgy döntöttünk, megcsinaltslatjk a műtétet. Soha nem volt udvaron, nem ismeri a kinti létet, a kinti lét veszélyeit. Viszont ő nem egy hízelgős ölbecica, minden szétkapar, így az összes szoba ajtaja zárva van miatta. De hamarosan megszületik a kisbabam és nem tarthatom a gyereket a szobájában zárt ajtónál míg én kint a konyhában teszek - veszek, hogy a macska be ne menjen. Viszont nagyon szívem sincs az udvarra kitenni szegényt, mert családtag, míg terhes nem lettem szinte gyerekünkent kezeltuk. És félünk attól is, azon felül, hogy kint éri valami, hogy lelép tőlünk és az nagyon rossz lenne. Viszont mint mondtam, nem egy szelíd cica és ezen az ivartalanítás sem változtatott. És féltem a kisbabát, hogy belemaszik hozzá a kiságyba és ne adja isten megkarmolja. Ti mit tennétek, vagy voltatok ilyen helyzetben? Én szeretnék valami jó megoldást találni arra, hogy a cica is bent maradjasson, de ne kelljen az egész házat elszeparalni miatta.