Lehet úgy tartani egy kis macskát, hogy senki nem foglalkozik vele?

Lányom a család tiltakozása ellenére hozott egy kis cicát. 60 m2-es lakásban vagyunk 4-en. Hát ha már itt van elfogadjuk vagyis próbáljuk.Lányom itthon sincs, iskola ,gyakorlat, barátok. Ha meg itthon van zenét hallgat, mobilozik. Férjem nem foglalkozik vele. Én etetem, tisztán tartom az almát, simogatni szeretem. Viszont egy nagy problémám van vele: Nagyon meg tud ijeszteni. A gyors, hirtelen mozdulatok hozzátartoznak egy cicushoz. Ma is mosogattam -nem gondoltam rá- Hozzáért a lábamhoz, hát úgy megijedtem........ ettől aztán ő is megijedt. A szobámba ha tv-t nézek vagy nincs beengedve vagy állandó készenlét nekem hogy nehogy infarktust kapjak ha esetleg váratlanul rám ugrik. Tudom ez nem a cica hibája, ő csak egy átlagos macska. Valószinüleg nekem rosszak az idegeim. A fiam az egyetlen aki hajlandó és tud is vele foglalkozni. Viszont Ő is elfoglalt. Szerintem egy idő után sok lesz neki. Sajnálom a cicusunkat, ingerszegény környezetben van. Gyerekeim viszont ragaszkodnak hozzá hogy nálunk legyen. Nem vagyunk harmónikus család, férjem dolgozik, vásárol, TV-t néz. Mással nem foglalkozik. Én egyedül nehezen birok a tinédzser lányommal. Hogyan győzhetném meg őket, hogy ez így a cicának a legrosszabb. Változtasson hozzáállásán (lányom) illetve vigye vissza barátnőjéhez ahonnét hozta.- Persze ezt szégyellené- vagy keressünk egy szerető családot ennek a szegény kis cicának. Esetleg én meg tudnék változni.Igazából szeretnék hozzá jó lenni de kicsit mindig féltem az állatoktól. Szerintetek?