Megférnének egymás mellett?

Egyrészt még túl fiatal, ezért ilyen pörgős, játékos. Ha még nincs, ivartalanítani is esedékes, mert közeleg az ivarérettség, tüzelés (=megőrülés) ideje.

Másrészt, sajnos azt nem lehet megjósolni, hogy egy-egy cicának milyen lesz az egyénisége, mind más és más. Mint ahogy azt sem, kihez bújik szívesebben, illetve van olyan, amelyik senkihez.

Ötletem: menhelyről fiatal, de már nem kicsi kölyök (nekik már ismert a jellemük), ivartalanított cicát fogadj örökbe, olyat, amelyik emberrel is bújós, barátságos, de a többi cicával is kijön.

Érdemes először próbaidőre hazavinni, mielőtt örökbefogadod, mert az sem biztos, hogy a te cicád barátságosan fogadja.

Menhelyi heréltem van és le sem lehet vakarni rólam. Lehet vele játszani is, de birkózni inkább az "apjával" szokott. Belém inkább "szerelmes".

Amúgy én azt tapasztaltam, hogy a kandúrok hízelgősebbek. Főleg a mentettek.

Figyelj, ha eddig nem volt előtte macskátok, nem is nagyon értetek hozzá, akkor gyorsan leszögezném, hogy a macskák territoriális állatok, tehát védelmezik a saját területüket. Ha egy idegen macska betéved a területre, abból baj is lehet, verekedés, fújás, morgás, de össze lehet őket szoktatni, de ahhoz nagyon érteni kell a viselkedésükhöz, és türelem kell hozzá, mert hetekig is tarthat. Akkor sem biztos, hogy összebújva fognak aludni, hanem felosztják maguk között a területet.

A macska nem falkaállat.

Persze az is lehet, hogy gyorsabb lesz, ezt nem lehet megmondani, de ezt figyelembe kell venni, kell nekik a saját terület, az már más, hogy egymást beengedik-e egymás területére.

Ivartalanítás pedig minden macskának javasolt.

Hány hetesen vetted a cicát?

Azok a cicák, amelyeket túl korán elszakítanak az anyjuktól, nem tanulják meg, hogy kell játszani, agresszívek lesznek.

Erről hosszasan lehetne írni, mi az oka.

Nem lenne szabad 12 hetesnél fiatalabb cicát az anyjától elhozni.

Tudom, tündéri édesek 6-8 hetesen, 12 hetesen meg már kezdenek nyurgulni, "kamaszodni" és a bájukat elveszteni, de aki normális viselkedésű cicát szeretne, inkább várni kellene vele, nem beszélve arról, hogy még a cicának is az anyjával kéne lennie. Nagyon megviseli az anyjától ilyen picin elszakadás.

Nekem mentett cicáim vannak, amelyeket 12 hetes koruk után fogadtuk be, mindegyik bújós, dorombolós, mászik ránk, nem karmol, stb.

Van 2 cicám, amelyik 1-2 naposan került hozzám, kidobták őket, cumin neveltem fel.Pici korukban nem volt gond, de ahogy nőttek, egyre vadabbak lettek velünk is, a többi cicával is.Rám támadtak, nem lehet őket simogatni, szeretgetni, mai napig vadócok.Többi cicával normálisan nem tudnak játszani, harapják őket durván, terrorizálják.

Van 2 cica, akik nagyon fiatalon kerültek hozzánk, szintén mentett cicák, kb.6-8 hetesen. Ők is hasonlóak, kicsit talán enyhébb formában. Nekik néha van olyan, hogy odajönnek, dorombolnak, engedik a simogatást, de nem mindig, nagyon szeszélyesek.

Amúgy a személyiségüktől is függ a dolog, mindegyik cica más.Az hogy pörög ilyen fiatalon, természetes, később nem lesz ilyen játékos.

Ha másik cica lenne mellette, hozzád való viselkedése nem változna, sőt lehet javulna kicsit, mert lenne kivel játszania.

A kutyák és macskák természete egyénileg eltérő, függetlenül attól, hogy fajtatiszták, és melyik fajtának mi a fő és leginkább általános jellemvonása. Az, hogy melyik családtagot nézik ki maguknak, érzelmi döntés, és az övéké.

Most vettél egy macskát, amelyik nem úgy viselkedik, ahogy te előre elképzelted, megálmodtad. Ez azért van, amit fent leírtam. Meg azért, mert egy önálló élőlény.

Akkor most nem egy újabb macskát kéne venni, hogy majd az hátha álmaid ölmacskája lesz, hanem ennél, amit megvettél, be kell vágódnod. Be kell hízelegned magad, illetve teljesen alapvető dolog, hogy a háziállatunkkal ki kell alakítanunk egy kapcsolatot, mind érzelmi téren, mind a napi tevékenységeket tekintve. Meg kell dolgoznod a macskádért. Ez van.