Hogyan tudnám leszoktatni macskámat arról, hogy a rácsos kiságyba belemásszon?

(Tapasztalat: ha ott lesz a gyerek, akkor valószínűleg nagyon féltékeny lesz, és akár meg is támadhatja! Nagyon vigyázni kell vele.)

A macska egyébként természetét tekintve nagyon sunyi állat (most le lehet pontozni, de ez az igazság). Mi már kiskora óta arra neveljük, hogy ne másszon az asztalra. Előttünk nem is csinálja, de ha egyedül marad a szobában, első dolga felülni oda (Többször is rajtakaptam, olyankor tudta, hogy nem szabad, és elrohant). Megoldás lehet, hogy nem engeditek be abba a szobába, ahol az ágy van, vagy ha nincs neki, akkor vesztek neki valami kényelmes macskaágyat. (Vannak olcsóbb darabok is)

Macskát amúgy nem szabad kézzel ütni! Sőt, tulajdonképpen sehogy sem, mert ha látja, hogy te ütötted meg, akkor előbb-utóbb bosszút fog állni, agresszív lesz. Ha látod, hogy rossz dolgot csinál, akkor dobj neki labdát (de ne tegyél kárt az állatban azért), és az kizökkenti. Mérges lesz, de nem fogja tudni, hogy ki "támadta meg", és egy idő után rögzülni fog benne, hogy nem szabad pl az ágyra mászni. (Sajnos az én macskám nagyon szemtelen és szüleim korábban eléggé félrenevelték, de azért nektek sok sikert hozzá!)

Nos, szerintem nyugodtan lehet bántani. Én a maguk módján ráfújnék és kivágnám onnan, szó szerint, nem baj, ha kellemetlen élménnyel gazdagodik. Mindig.

Mert ahogy írják, sunyik, a tilos csak addig az, míg tudják, hogy figyel(het)nek rájuk. Nálunk egyedül a konyha tabu volt a macskának, pont mert lopóssá vált, megcsócsált dolgokat, meglehetősen fenékbe rúgtam nem egyszer. Ennek az eredménye annyi volt, hogy nem nagyon járt be/mikor szóltam, gyorsan kijött, nem kellett értemenni.

Szerintem, ha a fekhellyel kapcsolatos ez az 'élmény', akkor nem fog a kiságyba mászni, mivel azt a helyet szeretik pihenésre, ahol nyugton lehetnek (míg a konyha = kaja, a mi macskánk, ha hazaér, első útja a táljához vezet)

Azt a macskás szomszéd is mondta nekünk,a kezdő macskásoknak, hogy nem szabad kézzel megütni, mert jaj. Én viszont nem hívő, hanem tapasztalatszerző típus vagyok és úgy gondolom, ezt megcáfoltam. Én vágtam már földhöz (mint a fára, úgy ráugrott a vádlimra), rúgtam fenéken, hogy a járólapon emiatt nem tudta bevenni a kanyart, vagy épp torkon/tarkón kapom, ha durvábban harapdálja a kezem. (a tabletták beadását, fürdetését is nekem köszönheti, rám hárul a lefogás hálátlan feladata) Hogy, hogy nem, egyedül hozzám jön oda, hogy az ölembe pattanhasson, még azt is megvárja, míg valamit odateszek (még a farmer is kevés önmagában), hogy ne a bőrömet dagassza.

Szóval a helyedben nem rettegnék attól, hogy a macska egyes cselekedeteihez kellemetlen élményt társítsak, mert összességében attól még nem feltétlen romlik meg a viszony.