Ha férges a macskám én is kezeljem magam valami gyógyszerrel a biztonság kedvéért, vagy csak az állatot?

Az emberek 95%-a fertőzött valamilyen féreggel. Ezek ugyan leggyakrabban nem fejtenek ki semmi hatást az emberi szervezetre, de ott vannak. Nekem nem egy cicám (kidobottak) férgesek voltak, nekem semmi bajom. Amíg nem puszilgatod a hátsóját, vagy nem simized meg és utána nyalogatod a kezed, addig nem sok bajod lehet. Azért nem ránézéssel terjednek ezek a dögök. Ráadásul ha kijött a cicából a kifejlett féreg, az már nem is fertőz, csak a lerakott lárvái juthatnak át a te szervezetedbe, de azok meg széklettel ürülnek, szóval csak akkor kapod el, ha a kakiját fogdosod, aztán a szádat. De azért nem gondolom, hogy ilyen eset áll fenn. Arról nem is beszélve, hogy a macskák férgeinek csak kis százaléka fertőz embert is, nem tudom, hogy az általad írt fajta közéjük tartozik-e.

Röviden, nagyon kicsi az esély, hogy a macska megfertőzött, arra viszont annál nagyobb, hogy akár már születésed óta valamilyen féreg benned is élősködik.

Macska imádók valóban önszántukból szeretik a cicákat, vagy ők is Toxoplasma gondii elmebefolyásolása által vonzódnak a cirmosokhoz???

A kórokozók egyik alábecsült csoportjába tartozik az egysejtű élőlény, a Toxoplasma gondii. A világ népességének kb. egyharmada fertőzött. Magyarországon egy ezredforduló körül végzett felmérés alapján a népesség 28% -ában mutatható ki ez a kórokozó. Az idősebb korúaknál azonban a fertőzés gyakoribb és elérheti az 50-80% -ot is. A fertőzésről idáig azt hitték, hogy az emberek többségében ártalmatlan. Az utóbbi évtizedek kutatásai viszont kimutatták, hogy elsősorban az agyban megtelepedő kórokozó az összes fertőzöttnél alapvetően megváltoztathatja az emberi viselkedést, magatartásformákat, azon kívül, hogy számos agybetegség előfordulását elősegítheti ill., fokozhatja azok lefolyásának súlyosságát. Minek is köszönhető, hogy az egysejtű befolyásolhatja magatartásunkat? Az evolúció a parazitát arra tanította a túlélés érdekében, hogy a vele fertőzött élőlények viselkedését befolyásolja. Mivel csak a macskafélék beleiben képes hatékonyan szaporodni, mindent megtesz azért, hogy a macskák megfertőződjenek tőle. Ahhoz, hogy a macska hozzájusson a parazitához, sikeres vadászat után el kell fogyasztania a fertőzött állatokat, többnyire egereket vagy patkányokat. A fertőzött áldozatok viselkedését úgy befolyásolja a kórokozó, hogy azok a macskák számára könnyen elfogyaszthatók legyenek. A patkányok természetüknél fogva rendkívül óvatosak és bizalmatlanok, rettegnek a macskák, ill. azok vizeletének illatától. A paraziták az agyban, különösen az agy érzelmi központjában (amygdala) cisztákat képeznek és megváltoztatják a megfertőzött állatok agyműködését és viselkedését. Növelik aktivitásukat, csökkentik az újdonságoktól való félelmüket. A fertőzött patkányok gyorsabban lépnek csapdába, és ami a legfontosabb változás, nem irtóznak a macskák illatától, hanem egyenesen vonzódnak hozzájuk, kialakul egy öngyilkos vonzódás irántuk. A macska elfogyasztja áldozatát, az áldozata agyában és főleg izomszöveteiben, ill. belső szerveiben megtelepedett cisztákból távozva a parazita a ragadozó bélrendszerében eredményesen szaporodik, majd a macska ürülékével együtt távozik és potenciálisan megfertőzi a környezetet. A Toxoplasma gondii-t 1908-ban fedezték fel. Csak 1939- ben ismerték fel, hogy a parazita a teherbe esés előtti, ill. a teherbe esett anyák magzatainál és gyermekeinél súlyos károsodásokat okozhat. A súlyos következmények csak akkor jelentkeznek, ha a fertőzést az anyák terhesség alatt kapták. Ugyanis a Toxoplasma fertőzésnek van egy akut és későbbi krónikus, ill. latens fázisa, amely az emberi élet végéig tart, mert a kórokozó teljesen soha nem távolítható el a szervezetből. A terhesség alatti akut fertőzés alatt a parazita a placentán keresztül megfertőzheti a magzatot. Az akut fertőzés spontán vetéléshez, a magzat elhalásához, értelmi fogyatékossághoz, szemgyulladáshoz, vaksághoz, süketséghez, epilepsziához, vízfejűséghez, agykárokhoz, az agy elmeszesedéséhez vezethet.