Miért van az, hogy a macska teljesen jól elvan egyedül magával, nincs szüksége barátokra, családra, az ember meg szenved az egyedülléttől?

Elsősorban azért, mert a macska képes egyedül életben maradni a természetben - elég gyors ahhoz, hogy elmeneküljön a nálánál nagyobb ragadozóktól, vadászik magának kaját, ehhez nincs szüksége fegyverre, az időjárástól megvédi a szőrzete, képes egyedül kihordani és felnevelni a kölykeit -, az ember pedig nem.

Elvan egyedül, de egy fajtárs mellet mutatkozik meg igazi macska mivolta.

A macska is szenved az egyedullettol, csak nem tudja ezt az erzeset kiirni ide....

A macskák nem társas lények!

A macska nem is él falkába nem ugy mint pl a farkas elvan pont azért amit már ahogy azt 1. leírta, de vannak egyes fajta cicák pl sziámi akik kifejezeten keresik a társoságot, nekünk is sziámink van és ha sok idő után jövünk haza elénk jönn vagy ha mindenki egy szobába tartózkodik akkór ő is oda jönn (azt nem tudom más macskák tarsoságat is ennyire keresí).

Ilyen a természetük. A kutyák elfogadják, hogy van egy irányítójuk, falkavezérük. Kóbor kutyáknál is szokás, hogy csapatokba verődnek és úgy róják a környéket. Macskáknál ilyet nemigen láthatunk, hogy elől menne egy, utána pedig 4-5 cica követné őt :) Egyébként a macska is tud ragaszkodó lenni a gazdájával szemben, hiába mondják, hogy inkább helyhez ragaszkodik és nem személyhez!