Mit csináljak ezzel a kóbor macskával?

Amikor ideköltöztünk, 2 cicánkat hoztuk magunkkal. Egyiket menhelyről fogadtuk be, a másikat egy bokor alatt, kiéhezve, félholtan találtuk, az orvos azt mondta, kicsi az esélye, hogy túlélje, szerinte már túl volt az éhezés azon pontján, ahol még visszafordítható az állapota. 2-3 óránként, saját főzésű, pépesített ételekkel, fecskendőből etettük, cukrozott, vitaminozott feles tejjel itattuk és megmaradt! Kigömbölyödött, csillogott a szeme és a bundája is! Aztán, itt a hátsó szomszédunknak volt egy macskája, amit sokszor bántottak, ütöttek, rúgtak. Bolhás, rühes, elhanyagolt, csontsovány, nagy véres sebekkel a testén. Elkezdtük etetni, aztán, amikor hagyta magát megfogni, kezeltük az élősködök ellen, féreghajtót adtunk neki, elláttuk a sebeit. Amikor a szomszédok elköltöztek, itthagyták, mint egy darab szemetet, a cicó meg rögtön tudta, hogy hová kell jönnie. Így lett három halálraítélt, sokat szenvedett cicából egy triumvirátus a házunkban, ők lettek az urak bent és a kertben is. Gyönyörűek és barátságos, okos, csupaszív állatkáink voltak. Úgy 11-12 éves korukban, szinte egyszerre, néhány hónapon belül haltak meg. Ha nem mentjük meg őket, nem éltek volna 1-2 évnél tovább.

Szerintem semmiképpen se zavard el, úgy meghalna. Inkább próbáld megmenteni a cicát, sokszorosan fogod visszakapni tőle szeretetben, ragaszkodásban!