Tapasztalt cicatartók! Segítene valaki?

Erre szerintem 1 megoldás van: szerezzetek hozzá még egy 8 hetes cicát. Tudom őrültségnek hangzik, de csak egy másik cicával tudja levezetni a fölösleges energiáit. A mi cicánkkal is így volt, eleinte nem lehetett megsimogatni, mert örjöngött, amióta van egy haverja, egymást kínozzák, hozzánk meg csak dorombolni jönnek.

Plusz kaparófát vegyetek neki.

Aranyos, eleven kis macskagyerek lehet :)

Ha le akarjátok tiltani az asztalról, akkor zavarjátok le onnan mindig, és kicsit csapjatok a fejére, épphogy csak, de azért megérezze. Egy idő után megtanulja. Ha asztalnál ültök, és ölbe akar menni, akkor felvehetitek, de ahogy akár csak a lábát teszi az asztalra, rá kell csapni kicsit a fejére vagy a lábára, később elég lesz az is, ha rászóltok és fenyegetően emelitek a kezetek vagy ujjatok. Az én kis törpém kb 1 hét után megtanulta, hogy ölbe felmászhat (kiszolgálta magát, lábszáron fel, ha úgy tartotta kedve, de ügyes kiscica volt, nem karmolt agyon :)), de az asztal az tabu. Kapott pár kis pofont próbálkozáskor, ha meg rajtakaptam, hogy már fent van, akkor levettem és leszidtam, nem jöhetett ölbe egy darabig. Aztán amikor próbálkozott megint, már az ölemből, csak rászóltam, hogy hova készülsz? Kicsit visszahúzódott és rámnézett, hogy most komolyan gondolom-e :) Utána néhány hasonló próbálkozás, de egyre ritkul, és elég rászólni, vagy csak egyáltalán hozzá szólni, hogy észrevegye, itt vagyok és látom.

A macska egy öntudatos állat, nagyon nehéz őt bármire is betanítani, mert semmi olyat nem tesz, amit nem akar. Persze okos kis állatok, de rettentő makacsak és csak magukra gondolnak. De idővel hozzászoknak a szabályokhoz.

A karmolásokkal, harapásokkal ilyen szinten sosem volt gondom, mert bár mindig eleven kismacskáim voltak, általában 1-2 karcolásnál több nem volt. Nem tudom, mennyire válhat be, de talán. Ha valamit csináltam, és a macska folyton zargatott (pl. tépkedte a könyv szélét, meg ráugrott, újságot gyűrte, stb), akkor letettem a könyvet egy kicsit, egyik kezemmel lenyomtam az ágyra gyengéden a macskát, hanyatt fekve (kis tigrisek, általában nagy szemekkel, elszántan néznek rám, nyitott szájjal ilyenkor), és kicsit megdögönyöztem, megmozgattam, kicsit lefogtam. Tehát finoman, de kimutattam, hogy sokkal erősebb vagyok nála, tehát vegyen vissza. Ez általában hatott, a macskák nem szeretik, ha kinyilvánítjuk, hogy igenis mi vagyunk az urak és nem ők. Utána elfutott egy kicsit, lenyugodott, aztán pár perc múlva jött hízelegni, hogy azért ne haragudjak már rá :)

Tehát csak finoman, de tanítgasd, mutasd ki neki ki az úr, nehogy elszálljon magától, egy kis fegyelmezés, büntetés sem árt. Az enyémek nagyon szerettek ölbe bújni mindig, leglaábbis a nagy részük, és majd megőrültek, amikor nem tudtak (pl. mert még kis törpék, én meg direkt felhúzom a lábam, úgy ülök a széken, nem tudnak ölbe jönni). De volt olyan macskám is, aki borzasztó rossz természettel volt megáldva, utálta a többi macskát, ránk is folyton morgott magában... ha megsimogattad amikor ő nem akarta, akkor rádmordult. De persze ezek csak csendes morgolódások voltak, gyilkos tekintettel párosítva, tettlegességig csak egyszer fajult a dolog (az újságlapozást sosem szerette... épp újságot olvastam, odajött mellém, kicsit hízelgett, aztén elfeküdt. Lapoztam, és morgott. Jobbnak tartottam, ha felállok és átülök, úgyis kényelmetlen volt már, erre hátulról megtámadott... aztán menekült is el azzal a lendülettel, emrt kapott volna egy fülest, de egyszerűen nem bírta megállni, meg kellett büntessen az olvasásért :) Egy másik esetnél pedig körbe-körbe dörgölőzött a lábamnál, lehajoltam megsimogatni, morgott, és belémharapott, figyelmeztető jelleggel... a francnak dörgölőzik akkor dorombolva... aranyos macska volt, nagyon szerettem, igazi házsártos morgómedve :) Sajnos már elpusztult.

Na rendesen eltértem... ne haragudj :) Szóval remélem, sikerül egy kicsit tanítgatni a cicát, és meg tudjátok majd tartani. Sok sikert!

Még egy kiscica jó ötlet,mi így kezeltük a helyzetet.

Mostani kis cicánk,aranyos,játékos,de az ELEJÉTŐL kezdve rá volt suhintva(nem nagyon odacsapva,épp csak a "kezünk szele" érte)később ez nem volt elég,mindig rátámadott a lábunkra.Na akkor egy határozott nem kíséretében rácsaptunk picit nagyobbat.

Nem szabad agyoncsapni,ne üsd meg csak picit!!!és mondani kell,hogy nem.Később már a hangot össze fogja párosítani a suhintással.De a suhintás nem fog kelleni.

Tényleg ne verd meg szegényt,csak légy határozott!

Nekem bevált!