Lakásban is boldog lehetne a cica?
Egy csont sovány, rossz állapotú kandúr cica csapódott mamám udvarára. Elkezdtem gondozni és ivartalaníttattam is. Kiderült hogy FIV+, illetve mellhártya gyulladása van. Szerencsére az étvágya nagyon jó és szépen erősödik is.
Mamámnak van már saját cicája, ezért nem nagyon akar másikat, főleg a FIV miatt, úgyhogy a cica most egy szomszéd udvarán lakik.
Én lakásban lakom, és nagyon megszerettem ezt a cicát, és szívesen magamhoz venném. De aggódok amiatt, hogy talán lakásban nem lenne olyan boldog.
Ráadásul barátságtalan macska is, biztosan bántották, nem bízik senkiben, csak evés közben lehet simogatni (akkor hízeleg és bújik), máskülönben fúj ránk vagy elmenekül.
Persze most még a kandúr természet is benne lehet ebben, meg hogy nem ismer annyira, nem bízik bennünk.
De ez a része nem is érdekel, nem bánom, ha nem lehet majd simogatni, ugyanúgy fogom szeretni.
Az izgat, hogy a lakásban jól érezné-e magát.
Szerintem ott jobb helye lenne,mert biztonságban van és nem szerez egyéb betegségeket, ráadásul tőlem mindent megkapna.
A másik alternatíva az, hogy a szomszéd udvarán élne (egy másik macska és kutya mellett, akik utálják az új jövevényt). A szomszéd egy idős asszony, aki bár nem bánja hogy ott van, eteti, meg csinált neki fekhelyet is, de ezen kívül mást nem fog csinálni neki soha, kezelésére sem költene ha beteg, főleg, hogy meg sem lehet fogni, így udvaron pláne nem. Neki nem kell mindenáron ez a cica, már kérdeztem őt.
Nekem nincs háziállatom jelenleg, így nálam egyke cica lenne, FIV miatt meg főleg.
De egyszer már vittem innen 2 felnőtt udvari cicát a lakásomba, és megbántam, mert utána nagyon hamar súlyos vesebetegek lettek, és el kellett altatni őket. Engem ez nagyon megviselt és magamat okoltam, hogy ekkora stressznek tettem ki őket, hogy egy 600nm-es telekről hirtelen bekerültek egy 2 szobás albérletbe. Persze ügyesek voltak mindketten, nem tomboltak, de azért én utólag rájöttem, hogy ez azért "csendben" megviselhette őket, mert nem így szokták meg egész korábbi életükben. Én úgy gondolom, ha kicsi korától bent van egy cica, akkor teljesen természetes élettér neki a lakás, de vajon egy ilyen tipikus kandúr, aki egész életében kint csavargott, hogy viselné ezt? Megéri ez a váltás az ő szempontjából?
Az ivartalanítás óta egyébként nem is igazán csavarog, főleg heverészik csak. Ezt lakásban is folytathatná, ráadásul ott nem a mínuszokban. De nem akarok önző lenni, hogy belekényszerítsem egy ilyen életmódba, csak azért mert jót akarok neki, de attól még nem biztos, hogy az tényleg jó is neki.
Bocsi, hogy hosszú lett.
Köszönöm szépen előre is a tapasztalatokat, sztorikat, tanácsokat!
Hát elég sok cicónk volt, a legtöbbje odacsapódott a házhoz. Az egyikről kiderült a FIV, mèg gyerekforma voltam. Apu azonnal letiltotta a kint mászkálásról. Kb három nap kellett neki, aztán királyként élvezte a benti létet. Apukám ágya melletti kosárban szunnyadt el örökre 7 évesen a FIVhez köthető valamiben. Kb 2 lehetett, amikor bevittük.
Sokat kell vele foglalkozni, nem erőltetni a szeretetet. Ja és legyen búvóhelye, az alom biztonságos helyen legyen neki, kaja a víztől távol.
Köszi!
Megvan még, szépen fejlődik és barátkozik is néha, úgyhogy továbbra is tervben van hogy befogadom, leghamarabb jövő év elején.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!