Hogy lehet, hogy valaki nem szereti a macskákat?

A kutyákat szereti, vagy más állatokkal sincs kibékülve?

A macskák gyakran öntörvényűek, a legtöbb nem fogja olyan önfeledten üdvözölni a gazdit munkából hazajövet, mint pl. szinte bármelyik kutya. Főleg amilyen felelősségteljes állattartók vannak Magyarországon... A macskák mások, nem úgy működik az agyuk, mint a kutyáknak, de ezért nem őket kell büntetni, ilyenek és kész. Macska is lehet nagyon ragaszkodó, “kutyaszerű” ha megfelelően törődnek vele. Csak sajnos sok a negatív példa, “gazdik” 0 törődés mellett kirakják a kertbe, adnak nekik enni, a többi lesz valahogy, majd hazajön, vagy nem, akkor fogyóeszköz… Aztán persze, hogy elmászkálnak, összesz*rják más kertjét, szaporodnak, és a kicsik is ugyanilyen sorsa jutnak… Ha valaki csak ezt látta a macskákból, nem csodálom, hogy nem szereti őket.

Aztán lehet gyerekkorból fakadó dolog is, aminek nem sok köze van a macskák természetéhez. Ismertem olyat, aki félt a kutyáktól, mert kiskorában megharapta egy.

Én bírom a macskákat, de csak amíg kertben vannak tartva.

Nálunk leghidegebb napokban is el voltak kerti kutyaházban, az elején hőzáró fóliafüggöny van ilyenkor. A hozzánk letelepedett két macsek 13 és 15 évet éltek, most várjuk az új telepest. Konyhai maradékért már rendszeresen jön egy.

Attól rázna ki a hideg, hogy oda hajtsuk le az arcunkat pl. kanapén, ahol előtte szaros seggű macsek tanyázott.

Nyugi,még megszeretheti őket.

Egy barátnőm anno még Macska kiállításra sem jött el velem. Aztán elköltözött kertes házba,ahol voltak macskák.

Eltelt azóta 8 év és imádja őket. Jelenleg 4 házi cicusa van.

Én csak azokat szeretem, amik kedvesek, bújósak és hagyják magukat simogatni.

A bunkó macskákat utálom. Van, de nincs. Az nem kéne.

Régen én egyenesen utáltam őket, idegesített, hogy néha ok nélkül támadnak és hálátlannak tartottam őket.

Azonban már egy éve egy cica gazdája vagyok, és imádom. Már előtte is megszerettem őket, ezért lett saját. Néha bunkó, de amúgy nagyon kis aranyos macsek, bújós.

Ez nyilván olyan, hogy két kutya sem egyforma ahogyan két ember sem, így a macskák sem ugyan olyanok.

A macskák szeretetéért meg kell dolgozni, nem fog csak azért szeretni, mert te vagy a gazdája.

Ezt egyesek nem tudják elviselni.

S nem fog megtenni dolgokat, csak azért, mert azt mondják neki.

Öntörvényűek, ezt sokan nem szeretik.

Én pl csak a bentieket szeretem, a kintieket nem.

Nem szoktam a kintieket simogatni, közel engedni sem magamhoz, mert nem szeretnék semmi betegséget hazavinni a sajátjaimnak/benti macskás rokon macskáinak. Látszik rajtuk hogy elhanyagoltak, macska náthás csipás szeműek. Tuti leukózisosak is.

Emellett kertes házas emberként azért utálom még őket, mert minden szomszéd macskája nálam tanyázik. Nekik vannak kutyáik is, így otthon nem érzik jól magukat gondolom.

Nem lehet a saját kertemben ültetni, mert kihempergik, telef0ssák a veteményest.

Nem lehet kerti tavam.

Nem lehet kint hagynom kerti bútort, mert ráfekszenek a leprás testükkel és telibe hugyozzák az egészet.

Nem lehet nyitva hagyni az ajtókat, mert bemennek. Elbújnak mint a patkányok, és lefialnak a rakodómba.

Kereshetek gazdit a kicsiknek, vagy ha van olyan "nagylelkű" a drága gazda és felelősséget vállal, hazaviszi őket (feltehetőleg agyoncsapni) akkor legyek én a hálás.

A bejárati ajtómat se hagyhatom nyitva (szúnyoghálós ajtó is van) mert habár bejönni nem tudnak, az én benti macskáimat lesik, idegesítik.

Nem szeretném ha kontaktusba kerülnének és elkapnának ezektől a férgektől valamit.

Büdös leprafészkek. Bárcsak ki lehetne őket lőni szabadon.