Mi a jó a macskákban? Miért szeretitek őket?

Külsőleg: bolyhosak, aranyosak, jó nyomogatni a mancsukat, és furcsa, de kellemes érzés, amikor az érdes nyelvével nyalogat.

További: Mindegyik macska más, nekem eddig egy volt, 9 évig (aztán elvitte egy infarktus). Őméltóságával a 9 évből 4 arra ment el, hogy valahogy és jól között kijöjjünk valahogy. Nehezen fogadott a bizalmába, évek kellettek, amíg otthonának tartotta nálunk, ahol a hatalmas sikereket, az apró lépéseket az jelentette, hogy abból, hogy amikor elhaladunk mellette alvás közben, felugrott, az lett, hogy csak a szemét nyitotta ki, majd végül azt sem, és simogatni is lehetett, akkor sem kelt fel, teljesen letojta a jelenlétünket, annyira megbízott bennünk, a hátán is szívesen aludt. Kemény bizalmi játék volt, nehezen építhető, apró gödrökkel, amikor például állatorvoshoz kellett menni, utána kicsit morcos volt egy ideig. A személyisége fogott meg. A konkrétan lexarom gondolkodásból az lett, hogy amikor megjöttem, jött üdvözölni, gyakran velem aludt (nagyrészt apámmal). Amikor nem kapott semmit, jutalomfalatot, csakazéris kijött minket köszönteni, úgy is, hogy beletelt két percbe, mert a nagyasszony nehezen vette rá magát kikelni az ágyamból. Hallgatott a nevére, tudta, hogy az az övé. Nagyon szerettem, miután összeszoktunk, nem csupán egy macskát láttam, aki a felelősségem, hanem egy macskát, akinek a személyisége tökéletesen tökéleten.

Apám régi macskája olyan volt, bár őt csak hallomásból ismertem, hogy kiskora óta együtt voltak. Apámnak asztalos cégje volt, amikor dolgozott, a kismacska a vállán pihent, később a nyakán-vállain, amikor nagy lett. Szabad macska volt a cég közelében, sőt mi több, a rengeteg macska között ő volt a király, a legdominánsabb kandúr. És mivel apám macskája, a többi dolgozónak is szent tiszteletben kellett tartani a munkájuk számára nem zavaró jelenlétét. Szintén kivételes cica volt, állítása szerint. Amikor szólt neki, jött, az etetésnél pedig az új, fent említett maccsal ellentétben, aki olyan válogatós volt, mint a fene, pedig előtte nem jutott neki se jó, se rossz falat, apám macsekja képes volt egy fagyasztott csirkét kivégezni, nem xarozott, de halat is sokszor fogott magának a közeli Dunából. Úgy hiszem, mindegyik macska kivételes egyéniség.