45 nm-es lakásban 2 cicát tartunk. Szerintetek felelőtlenek vagyunk?

5 hetes korukban fogadtuk örökbe őket, testvérpár. Most 10 hónaposak. Sajnos ekkora albérletet tudunk megengedni, higyjétek el, ha lenne miből, mennék nagyobba. Alapjáraton mindenhova bemehetnek és a hálószobánk galériás, amikor felkelnek 1-2 óráig mint az őrültek fel-le rohangálnak. Emellett szoktam velük játszani is pecabotos játékkal, laserpointerrel és vannak saját játékaik amiket szeretettel visznek a lakásban mindenfelé, pofozzák stb.

Az egyikőjük nagyon lustizós, nyugodt típus, neki nincs mozgásigénye. Viszont a tesója hiperaktív, őt rendesen ki kell fárasztani, hogy éjjel aludjon. Ezzel nincs problémám, szívesen játszok vele.

Mégis azt érzem rossz gazdi vagyok. Az ablakra macskahálókat szereltünk, egész nap tud nézelődni, szabad levegőt szívni és azt látom rajta, hogy vágyakozik kifele. Úgy érzem bezárom őt, pedig esélyes, hogy egy kertesházban sokkal boldogabb lenne. De minden szeretetet megadok neki, minden hónapban kap új játékokat és mivel nagyon bújós mindkettő, úgy gondolom ők is szeretnek engem. Velem alszanak, követnek a lakásban, a mellkasomra kuporodnak, mikor itthonról dolgozok mellettem fekszenek.

Szerintetek boldog itt, ebben a pici lakásban? A tesójával rengeteget játszanak, nincs egyedül hagyva szinte soha.

10 hónaposak mindketten, ivartalanítottak.