Anyám elrontja a macskáimat, így nem akarom magammal vinni őket?
4 éve anyukám nyugdíjba ment, én dolgozok, együtt lakunk. Még 2 év mire el tudok költözni. Van két cicám. Mikor még mindketten egyidőben dolgoztunk, tudtam figyelni rájuk otthon, hogy mit esznek. De amióta ő otthon van, én nem vagyok, azóta össze eteti őket minden hülyeséggel, ami miatt nem eszik már meg az egészséges ételeket, amiket én adnék nekik és sokszor betegek is. Hiába kértem szépen, könyörögtem, hogy ne csinálja, mert ezzel elrontja, tönkreteszi őket, veszekedtünk is nem kicsit, nem keveset miattuk, de nem érti meg. Már be is kameráztam, el is mondtam, de nem érdekli, tagadja, meg azt mondja, igen kaptak, na és?! Nem érti meg, hogy a sós, fűszeres felvágottak, a töményen zsíros és sós sajtok, a szalonna, kolbász, kenyérfélék, kakaóscsiga és más péksütik, a gombapörkölt, a krumplistészta stb nem nekik valóak, akkor sem, ha "csak abból a feléből, amiben alig van kakaó" meg "leszedtem a kolbász héját előtte" stb.
És már azt érzem, hogy nem is akarom őket elvinni magammal, ha elköltözök, hanem otthagyom őket, csináljon velük amit akar, már úgyis őt szeretik, mert a "finomakat" tőle kapják, tőlem meg, a gonosz gazditól, aki hazahozta őket 4 hetesen a fagyhalál széléből, csak a 70-80 %-os hústápokat meg 100% húskonzerveket, meg a külön nekik főzött, sütött natúr húsokat, nyulat, pulykát, halakat kapják, csúnya rossz gazdi vagyok a szemükben.
Úgy vagyok vele, ha elköltözök inkább hozok magamnak saját cicákat, akiket majd én gondozhatok és nem rontja el őket az anyám.
Emiatt nagyon rossznak érzem magam, de úgy érzem, már így nem akarom, hogy velem jöjjenek. Nem tudom miért, csak legszívesebben inkább új cicával elölről kezdeném, őket meg ott hagynám anyámnak, ha már így elrontotta őket.
Szemétségnek tűnik szegény cicákkal szemben, pedig imádom őket, de teljesen elhidegültek tőlem, én meg szenvedek így látni őket, nem tudom mit tegyek. Az én kis szerelmeim voltak, de már szinte utálnak, kerülnek, oda se jönnek, csak kajakor, de olyankor is mennek el egyből, mert nem tetszik nekik, amit adok.
Tök gáz, hogy itt sírok már emiatt, de nem tudom mit tegyek, elszerette a cicáimat, elrontja az egészségüket, félek attól is, hogy ez a 6 év, amíg össze eteti őket minden sz@rral, esetleg éveket vesz el az életükből.
Amikor hazahoztam őket, én felelősséget vállaltam értük, elhatároztam, hogy ha már ilyen fiatalon ilyen sorsra jutottak, én a legjobban fogok bánni velük. De most minden elcsesződik és nem tudom, hogy hozhatnám helyre, nem tudom, hogy így hogyan gondozzam őket tovább, nem tudom, hogy mit tegyek.
Remélem valaki tud segíteni, mert tehetetlennek érzem magam.
válasza: válasza:Elárulom neked, az ég világon semmi bajuk nem lesz attól, ha házikosztot is esznek. Amit nem kaphatnak, az a vöröshagyma, a laktóz (sok macska érzékeny rá, néhányuk nem), hüvelyesek, és az erős fűszerek. A kolbásztól, krumplitól, sótól, fűszerektől, szalonnától, és hasonló dolgoktól semmi bajuk sem lesz, betegek meg pláne nem lesznek, csak mértékkel kell nekik adni. Itt jegyezném meg, hogy például a zöldfűszerek még egészségesek is.
Amúgy mi a meglepő azon, hogy édesanyádat jobban szeretik? Ő egyrészt sokkal több időt tölt velük (ez egyáltalán nem a te hibád, hisz mint írtad, ő már nyugdíjas), így őt szokják meg, plusz tőle finomabb ennivalót kapnak (erről viszont tehetsz, mivel a legtöbb esetben még a házikosztra szoktatott macskák is esznek macskaeledelt, ha az ízlik nekik). Az meg, hogy akkor már magaddal se vinnéd őket... Ha ennyi elég ahhoz, hogy kiábrándulj belőlük, akkor neked nem állat kell, hanem rabszolga.
válasza:Felelosseget vallaltal ertuk, pont emiatt nem kene igy hozzaallni a dolgokhoz. A szeretet nem errol szol.
Miert hagyod meghalni oket anyadnal? Ha megteheted, es szereted oket, akkor nem hagyod ezt, de mindegy, lelked rajta. En mondjuk nem tudnek elszamolni a lelkiismeretemmel, de ez en vagyok.
válasza:Én őszintén megértelek. Apósom ugyanezt csinálja. De több cicánk van, köztük van olyan akit a biztos haláltól mentettem meg és van olyan is, akinek pici korától szuper élete van. Egyiket majdnem kinyírta az öreg. Nem tudom mit adott neki, de aztán hányt, fosott, kb élettelen volt. Nyilván kapott egy rakás gyógyszert, de jó két hét kellett, míg összeszedte magát. Iszonyú mérges voltam. De én fogadtam be őket, nekem kell mindent megtennem azért, hogy ők boldogok és egészségesek legyenek. Nem engedheted meg magadnak, hogy feladd. Apósom nagyon nehéz ember, de az évek alatt azért javult valamicskét. Nem teljesen hiába koptattam a számat. A cicák nem tudnak beszélni, neked kell lenned a hangjuk, neked kell kiállni értük.
Másik a féltékenység. Ebben is megértelek, nem hülyeség amit érzel. Egyetlen cicámmal költöztem a páromhoz. Imádott az a macska. 1-2 év múlva viszont elhanyagolt (a macska :D). Komolyan, mintha beleszeretett volna a páromba. Oda meg vissza van érte, úgy bújik hozzá, mint hozzám soha, pocaksimit minden mennyiségben megengedi neki. De tudod, annyira jó nézni őket. És az a lényeg hogy a macska boldog legyen, nem? Márpedig a párom karjaiban olyan az a macska mint a megtestesült nyugalom és szeretet. Már őszintén tudok neki örülni és gyönyörködöm bennük ahelyett, hogy arra gondolnék, hogy bárcsak velem lenne ilyen. Talán hülyeségnek hangzik, de így van.
De visszatérve az idős emberekre, lehet velük cselezni. Én azt vettem észre, hogy általában szeretetből adnak az állatnak nem neki való ételt. Nem akar ő rosszat az állatnak, csak örömet szerezni. Próbáld azt, hogy megmutatod anyukádnak, hogyan játtszon a macskával. Huzigálós dolgokat fotelból ülve is lazán lehet. A macska örül, anyád meg azon is jól szórakozna. Nézettek együtt cicás dokufilmet (van egy jó a YouTube-on), vagy macskaviselkedéstan pl Jackson galaxytől. Segíthet neki megérteni, hogy hogy szeresse jól a macskát. Vagy adj neki jutalomfalatot és amikor a macska kunyerál, azt adja neki oda emberi kaja helyett. De hetente 1-1 kanál tejföl, tojás amúgy is jó a cicáknak. Szóval azt akarom ebből kihozni, hogy ahelyett, hogy eltiltanád anyádat a macskákról való gondoskodásról, próbálj neki mutatni egy helyesebb utat. Tudom hogy nehéz, mert tulajdonképpen a macska életét veszélyezteti, de próbálj meg nyugodtan, empátiábal fordulni hozzá. Nem gonoszságból teszi amit tesz, hanem mert (még!) nem tudja hogyan kell a macskát jól szeretni. Egyedül van napközben gondolom és figyelemre, szeretetre vágyik.
Sok sikert! :)
válasza:Ha meg valami bajuk lesz majd, akkor telefonál anyád hogy vidd őket dokihoz mert a te macskáid.
Amikor az orvost kell fizetni, tuti a te macskáid lesznek megint. Legalább a felét álld a kezeléseknek.
Ha szereted még őket akkor vidd őket magaddal.
Bele telik pár hónapba mire leszoknak a szemét kajáról és átállnak...
Az én anyám is ilyen volt amúgy. Titokba mindig etette jutival, szalámival meg mindenfélével a cicám amíg együtt laktunk.
Mindig hozzá akart átmenni a cica, ő pedig ezt élvezte.
Egész nap f0sott, hányt szerencsétlen, mert nagyon érzékeny a gyomra. Nem zavarta anyám, mert "olyan örömmel evett" a macska...
válasza: válasza:Nem leszek népszerű:
Többször írtad, hogy amikor hazahoztad őket, felelősséget vállaltál értük, most pedig azon agyalsz, hogy ott hagyod őket anyádnál. Az adott szavad ebben az esetben sz@rt sem ér.
Erősen kétlem, hogy annyira bolondulnának a kakós csigáért, mert a macskák nem érzik az édeset. Itt kicsit sántít a sztori.
Ezen kívül tudni kell, hogy a macska egy nagyon önző állat. Anyádhoz jobban ragaszkodnak, ezt tudomásul kell venni.
Ennek ellenére ha már (elvileg) szíveden viseled az egészségüket és (gyakorlatilag) felelősséget vállaltál értük, akkor erkölcsi kötelességed magaddal vinni őket, amikor költözöl. Különben segget csinálsz a szádból. Még nem késő ezt mérlegelni és meghozni a helyes döntést. Feladni és hagyni, had legyen ami jön, a helytelen út, ami hiteltelenné tesz. Hajrázom neked!
válasza:Hát pedig nem értelek titeket sem. Szwgény szereti az állatait, de mivel nincs ott, nem tudja felügyelni, mit ad nekik az anyja. Hiába veszi meg a drága kajákat, ha az anyja akkor sem adja nekik oda... Ő nem az annyára féltékeny, hanem nem akarja, hogy betegek legyenek a macskák... Pláne akkor szar, ha ő meg minden pénzét macskakajára költi, az anyja meg nekiadja a kakaóscsigát.
Egyébként én is full megértem, mert az én macskáimat apám FOLYAMATOSAN ÉVEK ÓTA pennys parizerrel eteti, de állandóan. Hiába mondtam, hogy sós, nem nekik való. Tényleg nagyon szar belegondolni, hogy az én drága kiscicám emiatt megbetegszik, vagy vesebeteg lesz, évekkel korábban meghal.... Csak azért mert nem tudok elköltözni... Édes, sós nem való a macskának... Utóbbitól tönkremegy a veséje.
Egyébként meg tök bírom, hogy itt mindig lehurrogjátok, hogy ne a Whiskas tápot, szar gazda vagy.... A kakós csiga, sós felvágott meg ok...
válasza:Magaddal viszed őket, egy hónap alatt rájönnek, hogy jó a táp is a szemét helyett, miegymás.
A "majd újrakezdem másikakkal" végtelenül rideg gondolat. :/
válasza:Mi az hogy elrontotta?!
egy macskát nem lehet elrontani,ha szereted a cicákat és befogattad őket akkor felelőséget válalsz értük.
ha anyukáddal nem lehet megbeszélni elviszed a cicákat.
jöhet a lepontozás
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!