Befogadtam utcáról két macskát, de rájöttem, hogy nem kellett volna megtartanom őket, mert nem vagyok macskás. Együtt lehet élni velük úgy, hogy az alap kötelezettségeimen kívül "nem veszek róluk tudomást"?
Van egy kutyám, akivel nagyon passzolunk, pont illik az ideges, hirtelen, önpusztító jellememhez, mert ő meg nagyon türelmes, nyugodt kutya, aki a lakásban szó szerint semmit nem csinál, csak van, mint a befőtt, de kint órákat lehet vele sétálni, ami nagyon jót tesz. Ő is mentett kutya, mint ezek a cicák, de ővele olyan jól megvoltunk, mindig tudta mit kell tennie, hogy épp odajöjjön és ölembe hajtsa a kis fejét vagy csak hagyjon békén vagy kezdjen esetleg bohóckodni vagy lépjen fel védelmezően(amikor féltem). Egyszerűen egy tökéletes kutya, szavak nélkül beszél és tanít engem a mai napig, de ezekkel a csóri cicákkal nem tudok kijönni sehogy. Ha simizni szeretném őket, ők nem akarják, ha épp nem érek rá, a fejemen ugrálnak, hogy játszunk, ha kaját adok épp nem kell nekik, de fél óra múlva kunyerál, ha kint van nem jó, de bent se jó, az se mindegy mivel játszunk, áh, nem értem őket, nem tudok mit kezdeni velük, 1xűen idegesítenek. Szóval ha a reggeli-esti kaja-pia-almolás-gyógyszer-szőroldó stb kötelezettségen kívül egésznap rájuk se nézek, az nagyon rossz lenne nekik? Mert én már nem tudom egésznap lesni a kívánságukat, majd ha odajönnek kapnak egy simit. Kutyesszal megvan a rendszerünk, életmódunk. Viszont azért szeretem őket, meg rajtam kívül mindenkitől félnek, hogy adhatnám így bárkinek őket.
Amúgy egyáltalán van ilyen, hogy sehogy se értem őket, hogy nem valóak nekem, hogy 1xűen kutyásnak születtem, abból is a nyugis, türelmes fajtákhoz? Vagy simán csak szarember vagyok?
válasza:Az "1xűen idegesítenek" és "nem zavarnak" között van némi ellentmondás.
Ha fiatal cicák, akkor később "megszelídülnek" és némileg alkalmazkodnak, de sosem lesznek olyanok mint a kutyád. Ez a lényegük :|
Szerintem is jobb lenne odaajándékozni valakinek. FB-n próbálhatod, de nagyon kétesélyes, ha nem valami különleges cica. Írj mellé valami szomorú sztorit, mert egy átlagos kinézetű átlagos cicát esélytelen elajándékozni, ez első kézből származó tapasztalat. A menhelyek se fogadják be, a nagyobbaknál komoly várólista van, ez is első kézből származó tapasztalat.
~15-18 évig nem tartható az az állapot, amit elképzelsz.
Ám az is lehet, hogy néhány hónap múlva egymásra hangolódnátok.
Nem fogom elajándékozni őket. Koromfeketék és állandóan gyógyszert kell szedniük, az egyik májbeteg, a másik vesebeteg, plusz mint említettem, iszonyat félnek mindenkitől és az állatdoki szerint az egyik 5-7 év körüli, a másik 8-10 is lehet. Az idegesítést úgy értettem, hogy a viselkedésük, hogy nem tudok kiigazodni rajtuk az idegesít, de a jelenlétük nem zavar, tehát nem utálom őket vagy ilyesmi.
Kösz a válaszokat.
válasza:A macskák sem egyformák, ahogy a kutyák sem. Nekem 4 cicám van, mindegyik más egyéniség. Valamelyik egész nap elvan, szunyókál, alig látom, kb. csak etetéskor jön elő. A másik állandóan körülöttem van, beül az ölembe, éjszaka mellettem (vagy rajtam) alszik. Valamelyik sokat játszik, "rosszalkodik" (lever dolgokat szórakozásból, felmegy mindenhova), rohangászik. Ezzel azt akarom mondani, hogy nem biztos, hogy nem vagy "macskás", inkább ez a két cica nem passzol hozzád. De ezt lehet, hogy az idő megoldja, főleg, ha még fiatalok és nem rég óta vannak nálad.
Abban igazad van, hogy a macsekok elég öntörvényűek, főleg a kutyákhoz képest. Azt csinálják, amihez épp kedvük van.
Szerintem tartsd meg őket. Mivel nincsenek egyedül, ennyi gondoskodás és velük való foglalkozás mellett is jól meglesznek nálad. Nem vagy rossz ember, ha nem lesed egész nap a kívánságaikat.
válasza:Nem írtad, mióta vannak nálad, pedig ez nagyon fontos lenne.
Nem kell folyton utánuk járkálni, de néha azért törődni kell velük. És igen, ha nincs "fogadóórájuk", akkor rájuk kell hagyni.
Amúgy a macskáim többségének nagyon is volt napirendjük:D - és alkalmazkodnak is, persze, idővel. Az egyik macskám 3 hónapig alig mert előjönni a szekrény alól, de azért vele is "összeszelídültünk".
Úgy vállalni őket 10 évre, hogy "kialmozom, de különben t*jok rájuk", elég értelmetlen.
Azt érzem az egész írásodon, hogy te eleve eldöntötted, hogy "kutyás" vagy és kész. (A kommentjeid és a kérdéskiírásod legnagyobb részében is a kutyádról áradozol) Pedig ettől még lehetnél jó macskás is:)
Nekem mindkettő van.
Döntsd el, akarod-e őket. Ha nem, ajánld fel másnak, ne legyél önző! Más is adhat neki gyógyszert. Az meg, hogy feketék... nekem minden macskám fekete volt eddig, sokan direkt a fekete macskákra buknak.
válasza: válasza: válasza: válasza:sajnálom hogy ilyen emberhez kerülnek a cicák mint te kérdező...én szívesen befogadnám őket sőt orvosi ellátást is tudnék nekik adni de te nem engedsz ennek mert azt hiszed akiknek odaadnád nem tudnák őket orvosolni vagy mert fekete színűek vagy mert kicsik? figyu én féltem már a cicákat tőled. Azt mondod hogy idegesítenek a jelenlétükkel? Minek fogadtad be őket ha nem is vagy cicás? Egyből valamilyen menhelyre kellett volna őket vinned vagy egyből feldobni cicás csoportokba ahol hamar gazdások lettek volna!
mert én már nem tudom egésznap lesni a kívánságukat, majd ha odajönnek kapnak egy simit..ember ha cicát fogadsz be akkor ezt iS vállalnod kell ha teszik ha nem! Szeretetet kell adnod nekik nem csak akkor amikor ők kérik hanem máskor is mivel ez is adja a gazdi szerepét...minek tartod meg őket nem értem igazán. Más biztosan szívesen gondoskodna róluk és szeretetet is adna nekik amikor nem csak ŐK KÉRIK!...Ne legyél önző.
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!