A macskák őszintén szeretik a gazdájukat, vagy inkább az ellátásért bújnak?

Szeretnek ugyanúgy, sőt, a legtöbb cicában nincs meg az a feltétlen és megadó szeretet, rajongás, mint egy kutyusban. Az én cicám, ha nem vagyok otthon, este az ajtóban ülve vár, míg megérti, hogy ma nem jövök haza. Nyávog, ha hazaérek, "berreg" és a farkát rezegteti.

Gyerekként vidéken laktunk, a családom most is, költözésnél jöttek a cicák is, akik kintiek voltak, nem szöktek vissza a régi helyre, stb., nemcsak az etetés volt az egyetlen kötelék köztünk. :)

El kell fogadni, hogy másképp szeretnek.

Az én cicám biztosan szeret :)

Egész nap bujik, ha nem is simogatom ő ott van velem. A babát a hasamban is biztosan érzi, mert azóta olyan finoman dörgöli a fejét a hasamba, és dorombolja ezerrel.

Az ajtóban vár minket, amint haazérunk addig nyávog míg fel nem veszi valaki. Ő így üdvözöl és jelzi hogy hianyoztunk.

Pedig nincs egyedül, van egy tesója. De ő kicsit vadabb, ő csak akkor igényli a társaságunk ha olyanja van.

Pontosan, cica is szeret, de másképp. Plusz, sz ő szeretetét ki kell érdemelni.

Pont inkább a kutya az, aki érdekből szeret...