Mit tehetnék azért, hogy a rosszkedvem elmúljon?

A lovardában, ahol lovagolok, volt egy ló, akit nagyon szerettem. A régi gazdája bántotta, szóval nem bízott túlságosan az emberekben. De nekem sikerült közel kerülnöm hozzá. Szinte én voltam az egyetlen az oktatóiomon kívül, aki meg tudta ülni, mert megindult mások alatt. Másoknak nem engedte, hogy felszerszámozzák, vagy lecsutakolják, de nekem igen. Tudtam, hogy ő is szeretett velem lovagolni, nagyon egymáshoz nőttünk. Aztán jó sok alkalom után kiderült, hogy az oktatóim el akarják adni. Sajnos nem vehettem meg, mert a sorsom azért olyan jól nem megy, meg időm se lenne szegénykére. Most, hogy eladták, a napom nagy részében letört vagyok, és csak rá tudok gondolni, semmi másra nem tudok koncentrálni. A barátaim szerint most sokkal könnyebben meg lehet sérteni, ingerlékenyebb, és nagyon szótlan vagyok. Mostanában a lovaglás se megy fényesen, a szokásosnál többet hibázok, és gyorsan feladom, ha valami nem sikerül. Arról a lóról, akit eladtak, van fényképem is, amikor csak ránézek, sírnom kell. Mit tegyek azért, hogy a bánazom elmúljon?