Nem kifejezetten lovakról szeretnék kérdezni. Én átgondoltam, nem tudok túljutni rajta. Ti gondolkodtatok rajta?

Szerintem egy kicsit túlmagyarázod a dolgot és abban sem vagyok ezután biztos, hogy számít a 13 éves "lovastudás" (" olyan kapcsolatot alakítsak ki velük, mint ahogy azok az emberek, akik után boldogan sétál a ló" számomra ez nem a hozzáértést bizonyítja :) bocs).

Kérdésre visszatérve, ha 17 vagy akkor gondolom még 1 éved lehet hátra a középiskolából. Lassan el kell döntened, hogy mit is szeretnél kezdeni magaddal. Ha főiskolára mész, főleg, ha messzire, javaslom add el őket. Ennyi időd se lesz, mint most.

Ha nincsenek ilyen terveid és munkába állnál (jól gondold át), akkor sem biztos, hogy olyan helyet találsz, ahol lesz időd a lovakra is kényelmesen...

Különben meg, nem nyafogni kell, hanem megoldásokat keresni. Ne mond, hogy nincs napi 2 órád a suli mellett. Én kora reggel kelek, kimegyek az egyikkel terepre, hazajövök utána megyek melózni, este foglalkozok a másikkal. Igen, ha olyan kedvem van akkor sötétben is. (most már azért 6ig jók a látási viszonyok)

Szóval, abba hagyhatod a tanulást és lehet, hogy szerencséd lesz és találsz jól fizető, rövid munkanapos helyet, de ez nem egyszerű. :)

Remélem sikerül megoldani.

Gimi alatt én suli után, kettőkor már a lovakhoz mentem, ott voltam ötig, azután mentem haza enni, tanulni. Olyan lassan nem tanulhatsz, hogy ne legyen legalább másfél szabad órád suli utántól este 9-10-ig.

Egyébként meg nem értelek. A lónak nem fáj az, hogy nem lovagolja senki és az sem, hogy nem babusgatja. Van társa, tökéletesen megvannak egymással és sok ló egyáltalán nem bújós típus. Abból, hogy "ellenszegülnek minden érintésednek" én inkább amiatt aggódnék, hogy a lovak semmibe vesznek és nem tisztelnek, nem amiatt, hogy "nem szeretnek".

Jajjnemár.... ha lovazni akarsz, akkor lovazz! Ha a gimis tempót nem bírod úgy, hogy mellette minden nap pár órát lovazol, akkor fölösleges fősulira menned. Én is minden nap lovaztam, sőt, nekem kellett a lovaimat ellátnom is, ötkor már a lóhoz mentem reggel, hogy rendben legyen, mielőtt suliba kell mennem. Minden nap lovagoltam délután. Tanuld meg beosztani az idődet, a sírás nem segít, csak azt az időt se lovon töltöd, amíg magadat sajnálod.

Ha pedig tényleg "ellenszegülnek minden érintésednek", akkor ott elgondolkodnék, mit csinálsz nagyon rosszul... Edző, vagy egy jó szemű lovastárs segíthet.

De mindenekelőtt ugorj ki a depiből, mert így se a tanulás, se a lovazás nem fog menni.

Ahogy a szavaidból kiveszem a lovaid nem otthon vannak. Szerintem redukáld le a kettőt egyre, és azzal az eggyel töltsd minden szabadidődet.

Mellesleg a lovaid tök jól elvannak, ha van nagy legelő, lótársaság és abrak. Ennyi elég a boldogságukhoz, emiatt nem utálnak senkit.

Ha fősulira/egyetemre mész, akkor vidd magaddal a lovat is, végül is ha bértartásban van, akkor mindegy, hogy kinek fizetitek azt a pénzt, a lényeg, hogy a közeledben van.

Megmondom én neked a fő különbséget: azok a csajok felvették a lábon járó répafa szerepét, ha a lovuk messziről meglátja őket, rohan oda - de természetesen nem azért, hogy a hatán cipelje őket, hanem hogy a zsebükben kotorásszon. Belőled nem potyognak répák, nem is vagy túl érdekes. Ennyi.

Azzal meg szembe kell nézni, hogy sem egyetem, sem munka mellett sem lesz a mostaninál sokkal több szabadidőd. Hát még, ha majd egyszer saját háztartást vezetsz, udvarlód lesz, netán babád is... de nincs ezen semmi pityeregni való, fölnőttél, és kész. Most a lovardából talán kikopsz, de új és más örömöket tartogat neked az élet! Ne zárkózz el ezek elől! Minden kornak megvan a maga szépsége. Tempora mutantur, nos et mutamur in illis - mondták a régi rómaiak. Már akkor is ez volt a világ rendje.

A lovaknak jobb, ha keresel egy tisztességes gazdát, mert ők ugyan elvannak egymással, de ha ilyen ritkán foglalkozol velük, elszoknak majd a munkától, elvadulnak, és ha néha-néha elmész hozzájuk, nem lesz bennük sok örömed. Természetesen ezzel még nem kell teljesen lemondanod a lovaglásról, hiszen csillió lovarda bármelyikében bármikor kölcsönözhetsz egy lovat 1-2-3 órára vagy akár egy teljes napra is, ha kirándulni támad kedved. De megszabadulsz a lebéklyózó kötelességtől és a lelkiismeret furdalástól, ami így elszomorít.