Mit tegyek, hogy lovaglás közben ne csúszkáljon a lábam a kengyelben?

Hát megfontolom az oktató dolgot, de itt a közelbe mindenki olyan mint én, szülője/nagyszülője/tesója/ismerőse tanította lovagolni, nincs olyan akinek van ilyen képesítése. Western nyerget sincs lehetőségem kipróbálni, venni meg tényleg nem veszünk, mert egy vagyonba kerül, annyit meg nem ér meg, akkor inkább fél évbe vagy többe telik amíg megtanulok nyeregbe lovagolni, addigis ottvan a másk három ló, azokkal is kell foglalkozni. És igazad van abban hogy lehet, hogy vannak hibáim, de én túralovas se szeretnék lenni aki napi 40 km-t (bocsi, fogalmam sincs hogy van ez, csak írtam valamit) is megy egyhuzamban, én max. másfél órát, de ez tényleg a max., főleg ilyenkor, hogy fél 5-kor sötét van. És az általad leírtakból egyiket sem csinálom, először csak finoman húzom a ló fejét, ha arra nem reagál egyre erősebben. Éshát a pattogás. Szerintem az ember ha alapjába véve szőrén lovagol akkor nem pattog, hisz' ott ki kell ülni mindent, nemlehet akkor úgy dönteni hogy kiállsz a nyeregből. Ezzel is egy bajom van, ha az ügetését ki akarom ülni (egyéként ez megy is) akkor azt úgy csinálom, ahogy szőrén "tanultam", ráéreztem, amibe nincs benne a láb kengyelbe tartása. A futószárazós dolgot is lehet, hogy kipróbálom - tavasszal. Írtam hogy korán sötétedik, 4 ló van, az új lovat pedig az előző helyén nem futószárazták, nem tudjuk, hogy tudja-e mit kell csinálnia (szerintünk betanításnál volt futószárazva, régen, de ezt az előző gazdái nem tudták megmondani), amúgy is akartunk vele futószárazni, de nincs most arra idő. Amúgy próbálkoztam azzal amit tanácsoltatok, kicsit talán jobb volt a helyzet, csak az nehezítette a dolgomat, hogy hiába töröltem le a lábam mielőtt felszálltam a lóra, kicsit ígyis-úgyis sáros marad, ami pedig eléggé rásegít a csúszkálásra. De azért majd még persze gyakorlok!

Na most utánaolvastam egy kicsit a dolgoknak. Azt írja a könyv: "Sarkunknak lefelé kell mutatnia, de ne nyomjuk le erővel." "Térddel való szorítás: Ügetésben a bizonytalanul ülő lovasok a ló fokozott mozgásának következtében el szokták veszíteni egyensúlyukat. Az elvesztett egyensúlyt aztán általában úgy próbálják visszanyerni, hogy a lábukkal szorítják a ló oldalát. Valójában azonban ez nég ingatagabbá teszi a lovast, mivel így a súlypontját följebb tolja, ahelyett hogy minél lejjebb hagyná süllyedni. Ebben a helyzetben a könnyű ügetést igen nehéz megvalósítani." - Ás én ezekkel pont ellentétes tanácsokat kaptam, erre értettem azt hogymindenhol mást olasni.

Ha valakit még érdekel, az van, hogy nem kellett fél év, hogy megtanuljak nyerebe lovagolni. :) Meg valahogy a ló is több hajlandóságot mutat a vágtára. A kengyellel már csak akkor van bajom, ha nagyon nem akar vágtázni a ló, de amúgy minden oké. :) Oktatónál nem voltam azóta se, és mivel így alakultak a dolgok, nem is tervezem.

Köszi utolsó válaszoló! Valószínűleg igazad van, mert szőrén ugye lábszárral kell kapaszkodni, és nekem ez az alap, nem azt hogy a sarkamat szorítom a kengyelbe. De mondom azóta, amilyen eleinte volt, sokkal jobb. :) Akkor van bajom, ha vágtának a beugratásánál elcsúszik a lábam, és onnan vágta közbe már nem tudom, nem is akarom megpróbálni visszatenni. A másik meg az hogy szinte mindig könnyűügetek, mert különben megint elcsúszna a talpam közepéig a kengyel. Mert a tanügetés csak úgy megy, ahogy szőrén csinálom, abban pedig nincs benne a láb kengyelben tartása.