Miért kell a lovakat betörni minden egyes alkalommal?

Amikor a ló közlekedési eszköz volt, nem is éltek 30 évig, és nem voltak 20-25 éves korukig egészségesek és lovagolhatóak. Ahogy a galopplovak manapság is. Másfél évesen rájuk ülnek, kétévesen már versenyeznek, 10 évesen még örülnek, ha ki tudnak ballagni a legelőre.

Az "agyonsuttogás" a másik véglet, amelytől én személy szerint majdnem ugyanannyira elzárkózom, mint a "betöréstől". Nem, nem kell suttogni. (Akinek jólesik, az suttogjon, kinek a pap, kinek a papné, én tökéletesen megvagyok nélküle, köszönöm.) A fokozatosságnak viszont megvan az az előnye, hogy megóvja a lovat az idő előtti elhasználódástól.

Az a baj, hogy a katonaság nem azért vett fel annyi lovat, mert annyira sok katona volt, hanem mert egy ló átlagban 3-6 évig szolgált max, aztán kolbász, megesszük vagy mi, vagy a kutyák, az már mindegy. De azt is tegyük hozzá, hogy mind a díjugratás, mind a díjlovaglás a katonaság által élterehívott dolog, figyeltek ők a lovaikra, amennyire tudtak, viszont mivel állandóan kellett, hogy legyen több használható ló, tartalékok, stb., nem volt rá idő, hogy mindig rendesen indítsák el őket az útjukon: de sokszor mégis így jártak el, mert egy katonai hátas nem lehet alulidomított, az régen rossz, ha kard ki kard, élet-halál harcot vívsz, mikor is a lovad úgy dönt, hogy ő akkor inkább elmegy legelni, vagy most akkor letesz téged inkább.

A galopp ló és az ügető amúgy nem hosszútávra van tervezve, ezt tegyük hozzá, sok telivér már 3-5 évesen végleg kifutja magát és megy a levesbe, hacsak nem kell valakinek, amelyik nem, az még rosszabbul jár, mert tizenéves koráig futhat akár, az ügetőt eleve sokáig futtatják, és mire végre felmentést kap, gyakorlatilag nincs lába, a porcok szétkopnak, az ízületei teljesen tropák, az idegrendszere a lónak pedig sok esetben nem százas már ekkorra; és bár lehet mondani, hogy itt nem is a ló jólléte az elsődleges (és ez így van), de arra figyelnek, hogy ami a futtatásához kell, az meglegyen neki - ettől függetlenül a ló a végére örül, ha él; amelyiket igazán sokáig futtatják, az használhatatlan, telivérnél nem egynek meg is nyomják a hátát elég csúnyán, hiába koránérő típus/fajta - tegyük hozzá, jobb helyen erre ma már figyelnek, és a későn érő egyedeket nem ülik be idő előtt.

A suttogás, meg a többi szerintem a másik véglet, semmi szükség rá istenigazából, de én úgy gondolom, hogy mindenki azt csinál, amit akar, ami szerinte jó, ha ez a meggyőződése, legyen úgy... Azt nem szabad elfelejteni, mi a ló igénye, szükséglete.

A ló igénye és szükséglete az, hogy hagyják békibe legelni egy kvanagy vadvirágos réten. Minden más csak belemagyarázás.

A sport meg nem az állagmegóvásról, hanem a képességek felméréséről szól. A tornászlányok is tiszta rokillák már tinédzser korukra. A lovak is. Nem is azért van a versenyló, hogy amikor lefutott néhány szezont, akkor még a konflist huzassák vele, hanem hogy fölmérjék a tenyészértékét, és az utódait -új állapotban- eladják a konflisosnak.

Továbbá magánvéleményem szerint jobban jár az a telivér, amelyik 6 évesen megy a kolbászba, mint az, amelyiket megvesz valamelyik szarrágó bérlovardás, és még 10-15 évig rúghatja a port, gondosan kiéheztetve, mindenféle béna kezdővel a hátán, ugyanabban a karámban. Én legalábbis, ha ló lennék, nem érezném túl nagy veszteségnek, ha ebből kimaradnék.

Utolsónak: az ügetőlovak tényleg a tinédzser élsportolók analógjai, mire felnőnek teljesen széthullanak. De a fogatlovak 8-10 évesen érnek be, ekkor vannak a csúcson, ha megnézel egy top ugróversenyt, vagy díjlovas versenyt, ott nincsenek csak 12-15 éves lovak, a 7-8 évesek a kezdőlovak azon a szinten. Ha őket fiatalon elszaggatnák, nem tudnának ilyen korban is versenyezni.

A kérdéshez kapcsolódóan: az a jó, ha nem betörve van a ló, hanem megszokja-tanulja a feladatát.

A szopós csikókorban meg kell ismerkednie az emberrel, meg kell tanulnia a kötőfék és a vezetés ismeretét, illetve a lópucolást is megmutatni neki. A dolgozó anyja mellett járva megismerkedik a világgal. (Saját ló: szopós korában mindennap lószállítóval vitték a legelőre, majd 4 év legelőn élt, most 5 évesen a lószállítóra önként felsétál).

Választás után azonos korú csikókkal ki kell tenni legelőre, megtanulja a lovak közti kommunikációt, tudni fogja mi a rangsor fogalma. Egész nap szaladgál, erősödik, kinövi magát.

3-4-5 évesen beistállózni-karámozni, és fokozatosan a lovas munkához szoktatni. Nálunk fogatlovaknál bevált.

De van olyan lovunk is, akit nem tudtunk kitenni legelőre, karámozva volt, plusz kocsi mellé kötve jártatva. 3 évesen nem kellett neki elmagyarázni, mire való a kocsi, a szerszám. Beállt a rúd mellé, és húzta a kocsit, tudta, hogy ezzel ez a dolga. Most fedeztetve lesz, 1 év legelő, leelik, majd ha betöltötte az 5 évet, indulhat az edzés. Mivel ő már megtanulta a kocsihúzás alapjait, így azt nem kell neki újra megtanítani.