Miért kell a lovakat betörni minden egyes alkalommal?

Normális helyeken már rég nem így mennek a dolgok. Nem csak simán felpakoljuk rá a nyerget és egyből felültetünk rá egy 100 kilós embert. Tulajdonképpen csikókorától kezdve szoktatjuk hozzá az emberhez a lovat. Már kiscsikóként vezetgetjük, irányítgatjuk, hozzászoktatjuk az emberhez, és ahhoz, hogy nem ő irányít. Ami egyébként a lovakat nem különösebben zavarja, mert egy lónak vezéregyéniségre van szüksége. Ez a természetben is így megy, szigorú hierarchia van. Ezután ha már elég idős a ló, futószáron folytatódik a képzés. Megtanul szépen mindent, amire szüksége lesz a későbbiekben, csak még lovas nélkül. (Ezt most nem fejtem ki, mert hosszú lenne a sor.) Ha futószáron már szépen megy, akkor hozzászoktatjuk a nyereghez és zablához. Csak szépen, fokozatosan. Ha már nem zavarja a nyereg, akkor ültetünk rá először kisebb súlyú lovast futószáron, csak hogy szokja a súlyt. Ezután tanítjuk meg neki a segítségeket amikkel a lovas irányítja, stb.

Azért nem szabad fiatal korában súlyt rakni a lovakra, mert tönkreteheti az hátukat, és a ló nagyon hamar lovagolhatatlan lesz illetve fájdalmai lesznek. Ezért nem szabad túl korán belovagolni sem őket.

A belovaglás sokkalta bonyolultabb dolog, mint egy ló betörése, az sokszor tényleg csak annyit takar, hogy rávágod a nyerget meg magad, és addig rodeózol, amíg ott nem maradsz, és ezt mindegy, milyen eszközökkel éred el; habár ennek vannak árnyalatai. A belovaglás ezzel szemben már sokkalta kíméletesebb a lóval, ha megfelelő ember végzi, akkor a ló abba sem mentálisan, sem pedig fizikailag nem rokkanhat bele minimálisan se, sőt, a ló tudásának megalapozásán, helyes belovaglásán, hátas életútjának elindításán túl az is célja, hogy a ló munkakedvét meghozza.

A fokozatos terheléssel az a baj, hogy a ló hátizmai 3-4 éves kora körül éri el - vannak későn érő fajták, egyedek -, hogy elvigyen egy akkora súlyt, és ezzel újra meg kell találja a saját egyensúlyát is, tehát ha csikókorában elkezdesz rá egyre nagyobb súlyokat tenni, akkor mire pályája csúcsán lenne, olyan hátfájdalmai vannak már, hogy a ló örül, ha él, te meg százezreket költesz a kezeléskre. Ráadásul ha megnyomod a hátát, az bizony úgy marad, az évek haladásával egyre rosszabb lesz. Gondolj bele - díjlovas versenyeken a fiatal díjló számokban sok feladatnál a tanügetés kiváltható könnyűügetéssel, és nem azért, mert a lovasnak kedveznek, aki nem elég profi ehhez: a fiatal lovakon a legtöbbször a már hozzáértő, tapasztalt lovasok indulnak... A ló hátának "könnyű" ez, azt kímélik.

Betörés csak a rossz westernfilmekben létezik. A valóságban a ló emberhez szoktatását belovaglásnak hívjuk, és tágabb értelemben valóban csikókorban kezdődik, épp úgy, ahogy a kérdésedben leírtad. Már a pár hetes kiscsikót is hozzá lehet szoktatni a tisztításhoz, a láb felvételéhez, a kötőfékhez, a vezetéshez. A ló izomzata és csontozata azonban csak kb. 3 éves kora körül éri el azt a fejlettséget, hogy terhelhető legyen. A terhelés ekkor is fokozatosan történik: eleinte csak nyerget teszünk rá, azt is csak pár percre, és hosszú idő az, amíg eljutunk odáig, hogy ember is ül a hátára.

A betörés már csak azért sem lenne járható út, mert egyrészt a ló nem 5 perc alatt szerez kondíciót - ahogy ha te elhatározod, hogy maratoni futó leszel, az sem úgy történik, hogy fogod magad és lefutod a maratont, hanem úgy, hogy hosszú hónapokig kitartóan edzel, kezdetben csak pár perceket futva, és fokozatosan növelve a terhelést. Valamint a ló a lovagoltsághoz szükséges "elméleti tudást" sem 5 perc alatt szerzi meg: a segítségekkel való fokozatos megismertetés, a feladatok megtanítása neki a kondíció növekedésével kéz a kézben haladó, hosszú, aprólékos folyamat.

Nono... a "betörés" szükséges volt mindaddig, amíg a lovakat többszáz darabos szilaj ménesekben gyártották, vagyis kb. az ötvenes évek végéig. Szoktatni, vezetgetni csak a háznál tenyésztett csikót lehet. A hortobágyi csikósnak erre se ideje, se lehetősége nem volt. És ez így volt évszázadokig. Csak most, hogy az automobilizmus hobbyállattá tette a lovat, és számuk a korábbinak kevesebb, mint 1/10-ére esett vissza, csak most lehet tutujgatni a kiscsikókat.

Megjegyzem nem mindenki szerint jó ez. Ócsag Imre pl. azon az állásponton volt, hogy a háznál tenyésztett csikókat is un. csikó óvodába kell vinni, ahol jól kitombolhatják magukat. De mostanában divat lett a "humánum" nevében ellopni a gyerekkorukat, és leköpdösni a hagyományőrző csikósokat.

Van némi igaza az utolsónak...Én se hiszem,hogy amikor a ló közlekedési ezköz volt,akkor ilyenekkel ráértek foglakozni.

Ráadásul úgy tudom,hogy az ügetőket/angol telivéreket még a mai napig is munkába fogják már 2 éves koruk előtt(legalábbis ha van nyeretlen kétévesek versenye..).És ott se gondolnám,hogy "agyonsuttognák" őket...