Milyen zablát vagy hogyan másképp?

Kétszer tört vastag csikó vagy olívzablával lehetne próbálkozni, és mindig következetesen lovagolj, finom segítségekkel, ha reagál, egyből engedj utána, és törekedj, hogy a csizmasegítségek domináljanak a lovaglás alatt, semmiképpen sem a szár.

Inkább add meg neki a biztos kézre való támaszkodás lehetőségét, ne dobd oda a szárakat, hanem hajtsd bele. Ha bólint, vonal mögé megy, kicsit lehet engedni (egy csuklómozdulatra gondolok) és belehajtani. A lényeg, hogy sose legyen vonal mögött a ló, de legyen egy viszonylag tág keret, amiben a zablához tud lépni. Esetleg vastagabb, gumis zablát, lehetőleg kétszertörtet kipróbálhatsz.

Első vagyok, én sem arra gondoltam, hogy lökd oda a szárat, abból sosem lesz támaszkodás. A szár akkor jó, ha nem lóg, sosem löttyen meg, viszont rugalmas és puha, a kapcsoalt a ló szája és a lovas keze között pedig folyamatos. Azt persze nem szabad elfelejteni, hogy segítség önmagában jellemzően nincs - mindig kiegészíti a szársegítségeket is testsúly és adott csizma is, ha szükséges, esetlegesen hangsegítség, pálca vagy sarkantyú.

Jut eszembe, fogait megnézettetted? Lehet, hogy fájnak a fogai, és ha jobban megfogod a szárakat, próbálod összeszedni a lovat, fáj neki, ezt érdemes lehet még kivizsgáltatni, mert ha a fogai nincsenek rendben, akkor mindegy, mit teszel a szájába.

Lehet vissza kéne lépni egy kicsit és futószáron gumis kikötővel dolgozni. Több oka lehet ennek pl a nem elég erős hátizmok miatt is széteshet ügetésben.

Almás zablát próbáld meg, talán azt jobban fogja kedvelni.