Ti hogyan futószáraztok?
Láttam már:
- kapicán, kikötőszár, fut.heveder
- kantár, kikötősz. , nyereg
- kantár, nyereg, kantárszárak a kengyelszíjak alatt
- kantár, chambon, futósz.hev
- kantár, veiroter ( zablától a mellső lábak közt fut és a marnál kapcsolódik )
Ti melyik "módszert" használjátok és MIÉRT? Előny-hátrány esetleg. Csak érdekelne.
Mikor hogy,
ha munka előtt akarom lemozgatni a lovat akkor nyereg-kantár-kikötő.
Ha esetleg munka után akarom futószáron lesétáltatni(ritka), vagy még kicsit "nyúzni", akkor kantár-veiroter.
Ha csak lemozgatom futószáron és utána békén hagyom akkor, kapicán-kikötő-fut.heveder.
És azért mert számunkra így a legpraktikusabb, nem nyergelem fel akkor a lovat amikor tudom hogy nem fogok felülni rá, leveszem a nyerget akkor amikor tudom hogy már nem fogok felülni rá, kapicánt teszek rá ha tudom hogy ma csak futószárazás lesz stb...
Veirotert soha nem használok, mert kierőszakol egy olyan nyaktartást, aminek köze nincs a támaszkodáshoz, én pedig azt szeretem, ha a ló nyereg alatt és futószáron is magától lép a zablához. Segédszárat nem teszek rá, martingált esetleg, kapicánom sajna nincs, az jó mondjuk... Futószáras hevederem nincs, bár igazából soha nem is hiányzott.
Én amúgy általában kantár + nyereg kombinációval futószárazok, szárak a kengyelszíj alatt, a futószár meg belső karikán és pofaszíjon áthúzva, külső pofaszíj alatt futtatva külső zablakarikához csatolva.
Ritka, hogy nyereg nincs a lovon, ekkor csak kantárt teszek rá, és a szárakat lecsatolom róla; ez jellemzően akkor fordul elő, ha később se akarok majd ráülni (de sokszor még akkor is ráteszem a nyerget), mert pl. most épülget fel egy sérülésből, vagy tudom, hogy tele van, és nem lesz időm utána még felülni is, stb.
Céltól függ:
Veiroter csak alkalmilag, keveset, elejére ejtheti a lovat, meg minden segédszárra igaznak tartom, hogy egyszer-egyszer jó, korrigálásra, denem az a feladata, hogy tartósan használjuk.
Ha csak tele van a segge és megpörgetem lovaglás előtt, hogy ne alattam menjen a cirkusz, akkor nyereg-kantár, szárak a kengyelszíjak alatt, vagy a nyakára csavarva, esetleg máshogy rögzítve, vagy csak hagyom rajta, ha sietek. Előnye, hogy utána rögtön fel tudok szállni, nem kell leszedni a kikötőt, felrakni a nyerget, szárat, stb, hátránya, hogy nincs kikötő, így a ló nem támaszkodik, ha lefekszik, tönkreteszi a nyerget, beleakadhat a lába a szárba, tehát balesetveszélyes, de egyszerű, lustáknak/sietősöknek.
Ha fiatal lóval dolgozok, akkor kell a kapicán, hogy ne a száját rángassam, viszont a kötőféknél erősebb, általában futószáras hevederrel, de sokszor nyerget teszek rá, hogy szokja. Fut.hevederre voksolok olyan lovaknál, akik hajlamosak hátravágni magukat, hogy ne a nyeregre feküdjenek, ha eszükbe jut, milyen jó is hemperegni munka közben.
Ha rendes futószáras munkát csinálok, olyan lóval, aki már tapasztaltabb, akkor kantár, gumis kikötő, futószáras heveder, vagy ha utána fel szeretnék ülni, akkor van, hogy nyerget teszek rá. Fut.heveder azért jobb, mert sok karika van rajta, precízebben be tudom állítani, hova csatoljam a kikötőt.
Chambont nem használok, nem is használtam soha, így én is kíváncsian várom a véleményeket.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!