Egyedül vagyok ezekkel a problémákkal?

1 - nem, általában mindenkinek vannak feladatok, amik először nehezen mennek, majd belejössz.

2- ezzel meg igen. Elég érdekes egy félelem, nem találkoztam még lovassal, akinek ez lett volna a gondja. Talán segítene, ha direkt a le-fel szállást gyakorolnád egy órán, sőt nemcsak a lóról, de egyéb tereptárgyakról is leugrálhatsz.

1 lehet, hogy azért félsz a sebességtől, mert még nem elég vasalt az ülésed, és úgy érzed, nem tudod megfelelően kontroll alatt tartani a lovat. semmi baj, majd belejössz, hozzáerősödsz.

2 fura ez a leszállás dolog, sosem hallottam még ilyet. pontosan mitől félsz? hogy amikor leszállsz nem látod a talajt, és lehet, hogy elvéted és mondjuk bekerülsz a ló hasa alá? mert ha ez van, akkor próbáld azt, hogy nem hagyományosan szállsz le, hanem úgy, hogy kiveszed a lábaid a kengyelből, a jobbot átlendíted a ló nyaka fölött, és úgymond előre lecsúszol a nyeregből. látod a talajt, és tudsz "helyezkedni". Én mindig így szállok le, nekem kényelmesebb, mint a nyeregre hasalós változat. Mondjuk én nem félek a leszállástól, lehet, hogy rossz ötlet is, mert ha látod milyen messze vagy a talajtól, lehet nehezebben veszed rá magad a leszállásra. Nem tudom. Egy próbát megér. :)

1. Nem vagy egyedül, eleinte én is mindig úgy éreztem, hogy "lemaradok" a lóról. Majd megszokod, megerősödsz.

2. Lehet, hogy hülyeségnek hangzik, de próbálj elkezdeni fára mászni! Hihetetlen mértékben javítja a mozgáskoordinációt, a távolságok felbecsülésének képességét. Nem is hinnéd, mennyire igénybe veszi az izmaidat, meg is erősödsz és megtanulod uralni a testedet, amire a lovaglásnál mindenképp szükség van.

Nem azt mondom, hogy ugrálj le az égbe nyúló fák tetejéről, de pl. ha lógsz egy alacsony ágon, megtanulhatod, mekkora huppanásra készülj, ha elengeded. Eleinte biztos sokszor elveszíted az egyensúlyodat, de ne csüggedj. Majd megtanulnod "megérezni", hogy mekkorát kell ugranod lefelé. Csinálhatod azt is, hogy először az ágy széléről, aztán a székről, aztán az asztalról lépkedsz vagy ugrálsz le, aztán a karám korlátjáról... :)

És még egy praktikus tanács: ne nyújtott lábbal érj földet, mert akkor a) megütöd magad b) elveszted az egyensúlyod. Kicsit roggyantsd be a térded és egy csöppet terpeszben próbálj landolni, így stabilabban talpon maradsz!

Sok sikert! :)

Milyen magas vagy? És mekkora lovakon szoktál lovagolni?

Ha nagyon para, az elején kérd meg az oktatódat, hogy álljon mögötted amikor leszállsz, és kapjon el ha gáz van, ahhoz is idő kell, hogy megérezd a távolságokat. Amit egy előző írt, hogy roggyantva legyen a térd, és a boka se legyen merev, az szerintem hasznos, mert így kevésbé koppansz nagyon, az tud tompítani.

Próbálj lassan leszállni, inkább finoman csúszni.

Az első probléma is el fog múlani szépen lassan, idő még hozzászoksz a gyorsabb mozgáshoz .)

Én már nem vagyok kezdő lovas, de...az ügetés fokozásától én is félek egy kicsit. Körbe körbe menni egyre gyorsabban nem egy nagyon jó élmény, másrészt nem is kényelmes. A leszállással nekem is szoktak bajok lenni. Valamikor úgy ugrottam le a lóról hogy rendesen elugrottam tőle, van amikor elesek, amikor elgémberedik a lábam és össze rogyok a fájdalomtól xD, de alapvetően elég vicces nálam a fölszállás is és a leszállás is. Volt amikor úgy feldobtak hogy átestem a másik oldalra,nyereg mögé ültem. Vagy amikor nem sikerült a dobó emberrel összhangba jönnünk. xD Akkor meg magamat húztam fel. Annyit röhögök ilyenkor!! :DD

Hidd el nem vagy semmivel egyedül!! :)

Igen, a gyakorlás, rutin sokat segít majd!

Nem vagy egyedül a problémákkal. Én is szóltam az oktatónak, hogy még várjunk a tempóval, majd szólok, ha már "léphetünk a lépcsőn felfelé". Meg is beszéltük, hogy inkább biztosan, mint gyorsan, hiszen nem is akartam mást, csak "hobbizni".

A leszállásnál pedig a mai napig leeresztem magamat, nem leugrok.