Mért csak az számít lovasnak, aki tud ugrani?

bizonyos idomítási feladadra kell megtanítanod a lovat Pl az ugráshoz elengedhetetlenül tudnia kell a lonak fordulni,támaszkodni,udrásváltás,át kell tudnia lépni amit a combra való engedés,vállad be tanításával kell tanítani,meg kell tanítani feladatni a hátát amit sok futószárazás és járóiskolázás,szabadon ugratás elöz meg.

ezeknek a feladatoknak a végrehajtásához kell valamenyi lovas tudás,persze nem mindenki csinálja enyire precízen az idomítást hanem rögtön ugrik a loval mindenféle "alap" nélkül de ez a módszer hosszu távon nem lehet eredményes,a házépítést sem a tetövel kezdik hanem az alap lerakásával!

Nem hinném, hogy maga az ugratás volna a lovaglás és a lovastudás teteje - ezt mondom úgy, hogy díjugratok.

Egy díjlovas pl aligha tanul meg ugratni - bár régen ez nekik is rajtengedély-vizsgafeladat volt - mégis igazi lovasnak számít, mert olyan dolgokra képes síkon, amire egy hobbista de még egy ugrólovas sem - pl piaffe-ot nem szoktak a díjugratók gyakorolni. vagy ott vannak a reiningesek, westernesek, ők sem ugratnak.

Számomra inkább az idomítási készség és tudás, a tapasztalat, a tudatosság és az ülés biztossága a mérvadó. vagy az, hogy az ember mennyire tud ellovagolni egy problémás lovat. Az, hogy mellette ugrat, egy másik operett, mert pl nekem az a lovas még bőven kezdő, aki át tud billenni 1-2 akadályon vagy egy 60 cm-es pályán, de elengedtetni vagy távolságot lovagolni, vagy egy rakoncátlanabb lovat megülni nem tud. Viszont az, aki vasaltan ül bármilyen probléma esetén, és el tudja érni - persze ehhez idő kell - tudatosan, hogy a ló engedelmeskedjen - itt nem az agyba főbe pálcázást értem, mert az nem tudomány, itt az idomításra, munkára gondolok - de mondjuk még életében nem ugrott nagyobbat 40 cm-nél, az attól még bőven jó lovasnak tekinthető.

Szval korántsem helyes az a megközelítés, hogy aki nem ugrat az nem is lovas, a díjlovasok ettől lemennek hídba.