Hol van olyan lóvágóhíd magyar országon ahonnan lehet lovat elhozni?

En nekem volt vagohidon ismerosom. 15 éve történt az eset, hogy egy 16 éves lány és a szülei annyira megszorultak anyagilag, hogy a kislány ugy dontott hogy eladja az egyetlen lovát akivel nem kevesebb mint 12 díjjat nyert ugrószámban. 1 év után sem vette meg senki és a család az utolsó megoldást választotta: eladták a vágóhídra. Pont aznap vitt be az ismerosom gyarlatogatasra amikor a család behozta a lovat. Egy gyönyörűszép koromfekete 9 éves ló volt. Még a ló nevére is emlékszem: Pattinak (pontosabban Patrícia)hívták. A lány csikó kora óta nevelte. Sosem felejtem el a kislány sírását ahogy mintegy fél órán kereaztül zokogva búcsúzott el a lovától abban a tudatban hogy még aznap vágni fogják. Emlékszem at utolsó kérésére amit nekem mondott mert azt hitte hogy én is a vágóhídon dolgozok. A kérése ez volt:"csak az egyik patkóját juttassátok vissza hozzám hogy örökre emlékezhessek Pattira". Én azt mondtam hogy meg lesz és elkértem a telefonszámát. Már akkor tudtam hogy meg fogom menteni ennek a kislánynak a lovát. Aztán ott hagyták a lovat a vágóhídon. Én még aznap az ismerősöm befolyásos helyzetét kihasználva elintéztem hogy ne aznap hanem 1 hét múlva vágják. Addig pont volt időm összszedni egy jelentéktelen 40.000 Ft-s öaszeget amiért az ismerősöm befolyása révén kiváltottam Pattit a vágóhídról. (Ha nincs ez az ismerősön akkor 200.000Ft lett volna kiváltani). 3 nappal azután hogy otthagyta a kislány a lovát hívtam fel és mondtam neki hogy az az ember vagyok akit megkértél hogy Patti egyik patkóját juttassam visza neked. Ekkor elsírta magát és azt kérdezte zokogva hogy megszereztem e Patti egyik patkóját. Mondtam neki hogy igen sőt nem csak az egyik patkóját hanem mind a 4-et. Erre ő szt mondta hogy de én csak egyet kértem. Én meg mondtam neki hogy igenám de annak nem örülsz hogy ezen végy patkó egymástól 1 méter távolságra van a kertemven a betonon és áll rajta egy egészséges fekete 9 éves patti névre hallgató ló? Erre ő egyből abba hagyta a aírást és azt kérdezte hogy Patti tényleg él? Én meg azt mondtam neki hogy igen és akár mosz is eljöhetsz érte mert neked mentettem meg. 2 órán belül ott álltak a kertkapuban lószállítóval. A kislány beszaladt és azt mondta hogy köszönöm hogy megmentetted a lovamat, de mennyivel tartozok neked érte. Én meg mondtam, hogy semennyivel. Amint megláttalak a vágóhídon a lovaddal tudtam hogy biztosan meg fogom menteni neked a lovadat és visszaajándékozom neked. Patti sajnos természetes úton elhunyt 3 éve 21 évesen (isten nyugosztalja). A kislány aki már nagylány lett azóta, pattival a megmentése utánn még 20 versenyt nyert.

Nekem teljesen megváltoztatta az életem. Azóta a nap óta vannak viszatérően álmaim arról ahogyan a kislány patti nyakát átölelve zokog először elkeseredésében a vágóhídon aztán örömében az udvaromban.

Hát nem szívszakító történet? És igaz.

Én akkor fogadtam meg hogy ha az életem múlna is rajta akkor sem ennék lóhúst. Hát ez lett volna az én vágóhidas történetem. Remélem végigolvastátok és ti sem akartok ezután lóhúst enni.