Mit jelentenek az alábbi kifejezések a lovak egészségével kapcsolatosan?

1. "sines" a lába

Csontépülés, csonthártyagyulladás, csontkinövés, shinesedés, meszesedés

Nagy növekedési erélyű csikóknak rásegíthetünk csontjaik megfelelő kifejlődésére, a helyes takarmányozás mellett. Idősebb lovaknál más jellegűek a csontozathoz kapcsolódó problémák: csontkinövésekre és meszesedésre hajlamosít a gyengébb vérellátású helyeken a pangó vérkeringés. A perifériás keringést serkentő gyógynövények hozzájárulnak az ízületek és csontozat optimálisabb anyagcseréjéhez. A gyulladáscsökkentő és vízhajtó gyógynövények serkentik a salakanyagok kiürülését, ugyanakkor fontos az ásványi anyagok forgalmát befolyásoló gyógynövények etetése is.

A csontokat borító vékony hártya ütődés, nyomás következtében könnyen gyulladásba kerül, ebből akár csontkinövés is kialakulhat. A külsőleges kezelést érdemes belsőleg is segíteni gyógynövényekkel. A shinesedés fiatal telivéreket érintő elváltozás: megelőzésére - a körültekintő igénybevétel mellett- doppingmentes gyógynövényekből álló keverékünket javasoljuk, az intenzív tréning kezdetétől, folyamatosan etetve. Ha már kialakult a betegség, akkor a tünetek megszűnéséig etethetők a csontanyagcserére kedvező hatást kifejtő gyógynövények.

Shinesedés - csonthártya gyulladása lovakban

A csontok megerősödése nem kívánt következményekkel is járhat, például fiatal galopplovak túlerőltetése esetén. Ilyenkor a csontátépítő folyamatok a mellső lábközép-csontok elülső felén kórósan zajlanak. Ezt angolul „bucked shin”-nek hívják, magyarosan sinesedésnek, és a telivértrénerek előtt nem ismeretlen betegség.

A fiatal telivérek 70%-ában kialakul ez a betegség, általában az edzés első hat hónapjában, főleg akkor, ha kemény talajú pályán edzenek.

Ez a fájdalmas, akut csonthártyagyulladás a csont elülső felén, mindkét oldalon jelentkezhet, de általában egyik oldalon alakul ki előbb, ez attól függ, milyen kézen vágtázik többet a ló. Például jobb kézen tréningezve a lovat, előbb a bal oldalon fog megjelenni a gyulladás.

Kizárólag intenzív tréningben lép fel, mégpedig akkor, amikor a fiatal, növekedésben lévő csontnak, a rá ható extra terhelésre nem volt elég ideje megfelelően átépíteni magát.

Az erőhatás pontjain a csont új réteget hoz létre, amivel igyekszik megvastagítani, megerősíteni magát, de a gyors átépülés (és közben testméret-növekedés) során nem tud elég erős anyag kialakulni.

A csont felületén napi 1-2 mikron vastagságú új szövet tud képződni, és ha ennél többre van szükség, akkor kötőszövet is bekerül az új rétegbe. A csonthártya a megvastagodott csontszövet miatt megemelkedik („felpúposodik”), és gyulladásba kerül.

A tünet: már tapintásra is meleg, fájdalmas elülső rész a mellső lábközép-csonton egy intenzív, nagy sebességgel végzett edzés vagy verseny után, vagy annak másnapján. Röntgennel kimutatható a csonthártyagyulladás mértéke, illetve megállapítható, hogy nincs-e repedés, törés a csontban.

Fiatal lovaknál jók a gyógyulási esélyek, ha kapnak elég időt regenerálódásra, és a továbbiakban heti 2-3 alkalomnál többször nem futnak nagy sebességgel. Egy célzott gyógynövényterápia is hasznos eszköz lehet.

Az általánosan használt fájdalomcsillapító gyógyszerek és kenőcsök, valamint a szteroid injekciók mellett egyre kedveltebb a lökéshullám terápia.

Sikerességét az adja, hogy a fájdalom okát, azaz magát a gyulladást szünteti meg. A kezeléskor mechanikailag vagy akusztikusan keltett hullámok élénkítik a vérkeringést.

A felgyorsult vérkeringés hatására felgyorsul az anyagcsere, ami gyulladást és fájdalmat csökkentő folyamatokat indít el a kezelt területen, és segíti a gyulladást okozó anyagok és a salakanyagok mielőbbi elszállítását.

Gyógynövényekkel is segíthetjük a gyógyulást: a kezdeti állatorvosi gyógyszeres gyulladáscsökkentés után érdemes váltani hasonló hatáselven működő növényeket etetni a lóval, közben ügyelve a doppingszabályzat betartására.

A betegség megelőzésében elsősorban a helyes tréningnek és a megfelelő takarmánynak van szerepe.

Mellette gyógynövényekkel segíthetjük a tápanyagok felszívódását, beépülését, illetve az intenzív edzéssel járó túledzés és oxidatív stressz káros hatásait kivédhetjük májvédő és antioxidáns herbákkal, az anyagcsere fokozásával pedig a lebontó-helyreállító folyamatokat gyorsíthatjuk.

kijött az ina

Inak és szalagok megerőltetése, szakadása, ínhüvely-tágulat

Gyakran nincs szemmel látható jele, ha sérült egy ín, sőt, akár még sántaságot sem mutat a ló. A felszínhez közelebb eső inak sérülése látványosabb lehet. A tipikus ínsérülés tünetek megegyeznek bármely gyulladás jeleivel: duzzanat, tapintásra meleg, nyomásra érzékeny a terület, bőrvörösödés figyelhető meg.

Sántaságot lehetséges, hogy csak egy hét elteltével mutat a ló, míg ujjhajlító inak sérülése esetén nem mindig tapasztalható gyulladás. Ha a ló lába meleg, duzzadt és érzékeny, az utalhat másra is, például ízületi gyulladásra vagy egy baleset (rúgás, zúzódás) nyoma is lehet. Természetesen ilyen esetben is sérülhet az ín, nemcsak túlterheléstől.

A lábtő alatt nincsenek izmok, ezért az itt lévő inak és szalagok extrém érzékenyek a túlnyúlásra. Az ínsérülések zöme ezen a részen alakul ki.

Elképzelhető, hogy egyetlen rossz mozdulat váltja ki a sérülést (pl. lyukba lépés, megcsúszás, felálláskor megcsavarodás), de jellemzőbb, hogy a tartós vagy gyakran visszatérő, és a szövetek teherbírásához képest túlzásba vitt igénybevétel kifárasztja az inakat felépítő rugalmas kollagénrostokat.

A túlterhelés érintheti magát az ínszövetet (krónikusan vagy akut módon), de akár az inakat, ízület körüli kötőszövetet, ínhüvelytokot is. Az ín túlnyúlása húzódást, szakadást vonhat maga után, míg a csontokon tapadó inak túlerőltetése csonthártya-gyulladást is okozhat.

Kutatások igazolják, hogy a sántaságot okozó ínsérülést leggyakrabban több mikrosérülés előzi meg, melyek, ha tüneteket nem is okoznak, de gyengévé, sérülékennyé teszik az ínszövetet. A pontos diagnózishoz ortopédiai és ultrahang vizsgálatra, a kezelésben pedig állatorvosi beavatkozásra van szükség.

Az állatorvosi kezelést minden esetben érdemes az inak regenerációjára kedvező hatást gyakorló gyógynövények etetésével is kiegészíteni!

Izmok, inak és szalagok sérüléseire hajlamosító tényezők:

hideg start, vagyis a kellő (min. 20 perc) bemelegítés hiánya (melegen nyúlik, hidegen szakad az ínrost)

alkatilag gyenge lábvégkeringés (tápanyag- és oxigénellátás miatti szövetelhalás),

gyakori túlerőltetések edzésben, kellő regeneráció nélkül

fájdalmas ízület kímélése miatti túlterhelés

fáradt, nem kimunkált vagy kötött izomzatból fakadó mozgásbeszűkülés okozta túlterhelés

anyagcserezavarokból felszabaduló, gyulladáskeltő, sejtroncsoló anyagok

trauma, helyi gyulladás

emésztés vagy felszívódás gyengeségéből fakadó tápanyaghiány

helytelen pataszabályozás (pl. hosszan előrenyúló pata, alacsony sarokfallal), féloldali vagy egyenetlen túlterhelés

hibás fásli-, ínvédőhasználat

túl mély talajon való munka

nagy sebességű mozgás (galopplovak súlyuk többszörösét terhelik a talajfogó mellső lábra)

ugrásokról leérkezés (főleg, ha nincs kellő alátámasztás a sarokfalon vagy mély a talaj)

Az ínsérülések megelőzésében kulcsszerep van a csikó felnevelésének. Nagyjából 2 éves korban fejeződik be az inak megerősödése, innentől ezzel a strapabírással lehet számolni az adott lónál.

Azok a csikók, melyek mozgásszegény környezetben és nem megfelelő takarmányon nőttek fel, gyenge inakkal fognak rendelkezni, és ezen később sem lehet sokat segíteni (de rontani lehet!).

Ínsérülésekre hajlamosítanak egyes lábvégállások. Ilyen például a medvecsüd, mely részben öröklött, részben szerzett állapot lehet. Súlyos esetben az inak és szalagok meggyengülése miatt a ló csüdje szinte leér a földre. Néhány hónapos fitoterápiával szemmel látható javulás érhető el a szerzett medvecsüd kezelésében.

Ha a takarmány nem tartalmaz kellő mennyiségű vitamint és ásványi anyagot, vagy fehérjeszegény a felnőtt állat takarmányozása, akkor idősebb korban is meggyengülhetnek a szalagok, terhelésre megnyúlhatnak, elmozdulhatnak normális helyükről, különösen, ha erre öröklött vagy szerzett anatómiai hajlamuk is van.

Csikók, születésükkor rendelkezhetnek különösen gyenge inakkal és szalagokkal (medvecsüd), melyre a kanca ásványi anyagokban (különösen cink, mangán) szegény takarmányozása hajlamosít.

Ezekben a fenti esetekben is hasznosak az inak -és szalagok anyagcseréjére kedvező hatású gyógynövények etetése, de természetesen az elsődleges a kiváltó ok (pl. ásványi anyag hiánya, helytelen körmölés) megszüntetése kell legyen.

Az inak gyulladása élettani folyamat: a szervezet ennek során megpróbálja a sérült részt eltávolítani, és a helyére újat, erősebbet építeni. Valójában sosem lesz az ín a régi, mivel ínszövet ehelyett nyúlásra nem alkalmas kötőszövet tölti ki a helyet.

A terápia arra irányul a legtöbb esetben, hogy az új vagy helyreállított szövet minél „hasonlóbb” legyen az eredetihez, vagyis minél jobban megőrizze az ínköteg a nyúlásra-tartásra képes funkcióját.

Mindenképpen időre van szükség, míg ez rendben lezajlik, és sajnos egyáltalán nem lehet kívülről, szabad szemmel vizsgálva megmondani, hogy lezajlott-e már a gyógyulás. A legnagyobb kihívást és egyben a siker zálogát a rehabilitáció alatti kontrollált mozgás jelenti!

Kisebb mikrosérülések esetén (melyek akár sántasággal, duzzanattal sem járnak!) kb. 2 hét lenne a helyreállítási idő. Ha ezt nem kapja meg a ló, akkor ez idő elteltével krónikussá válik a sérülés.

Szakemberek szerint kb. a lovak fele elszenved élete során inakat érintő, kiújuló sérülést.

Az ínsérülések megelőzésében, csakúgy, mint baleseti ellátásban eredményesen használhatók a gyógynövények – utóbbi esetben az állatorvosi kezelés kiegészítésére. A lábvégek keringésének javítása, az emésztés és felszívódás serkentése, a méreganyagok kiürülésének elősegítése, illetve rehabilitációban a gyulladáscsökkentés is a fő fitoterápiás cél. Ha tartósan gyógyszereket is kap a ló, akkor mindenképpen érdemes májvédő hatású gyógynövényt is tenni a keverékbe.

Tapasztalataink alapján a gyógynövényekkel is kezet lovaknál az ínsérülést követően kevésbé maradnak vissza látható nyomai az egykori betegségnek, mint például a „hideg inak”. Úgy tűnik, valamivel gyorsabb a gyógyulás és csökken a kiújulás kockázata, valószínűleg azért, mert a szöveti regeneráció teljesen végbe tud menni.

Ínsérülések átlagos gyógyulási ideje:

Akut: 2-6 hét

Szubakut: 2-4 hónap

Krónikus: 3-9 hónap

Szakadás, műtéti helyreállítás: 4-12 hónap vagy több

Figyeljük meg a táblázatban, hogy míg egy akut, enyhébb sérülés (pl. húzódás) elvileg relatíve gyorsan gyógyul, addig egy krónikus esetnek hónapokra van szüksége a helyreállításhoz! Abban a pillanatban, hogy egy egyszeri ínsérülés kiújul, automatikusan átsorolható a krónikus kategóriába!

Az anyagcsere az egész testben felélénkül a gyógynövények hatására, így a szervezet sikeresebben távolítja el a feleslegessé vált, sérült rostokat, ereket, gyulladáskeltő anyagokat a sérülés helyéről, és könnyebben épít újakat helyettük.

Mindeközben a kontrollált mozgatásnak és legfőképp a türelemnek óriási szerepe van. Ugyanakkor a rehabilitáció idején külsőleges kezelést is hasznos alkalmazni.

Amíg forró és gyulladt az ín, addig jégtömlővel és/vagy folyó vízzel hűthetjük, majd hűsítő-összehúzó fekete nadálytő tinktúrával bedörzsöljük, vagy borogatjuk a ló lábát.

Amikor már tapintásra sem melegek az inak, akkor melegítő hatású árnika tinktúra használható naponta akár 3-4x is az ínanyagcsere és a helyi keringés élénkítésére.

Az alsó lábrészeken húzódó inak végigsimításakor, az rajtuk érezhető kisebb dudorok, csomócskák korábbi ínsérülések maradványai lehetnek (hegek). Az ín alapos, de fájdalmat nem okozó átmasszírozásával is javítható állapotuk, mivel a helyi keringés fokozása segíti a szövet újjáépülését, regenerációját, s ezzel sok csomó felszívódik. Hasznos azonban mind medvecsüd, mind a csomós inak esetében az ínerősítő gyógynövények kúraszerű etetése.

A korábbi ínsérülésből visszamaradt, nem fájdalmas duzzanat (hideg ín) mérete nem csökken gyógynövények etetésére sem, ahogyan a többszöri túlterhelésből kialakult ínhüvelytok tágulata sem.

Ínhüvelytágulat

Az ínhüvely-tágulat viszonylag sok lovat érint. Általában abból alakul ki, hogy a ló egyszer vagy többször túlerőlteti az inak, amiből gyulladás alakul ki. A gyulladás helyi ödémával jár, ami a viszonylag rossz keringésű lábvégekből nehezen ürül ki, és kitágítja az ínhüvely tokját.

Esetenként az állatorvos kiszívhatja a folyadékot egy fecskendővel, de hamarosan újra feltelítődik folyadékkal a tágulat. Többnyire sántaságot nem okoz, inkább esztétika hiba, és feltehetően hajlamosabb az érintett láb ínsérülésekre a korábbi traumák miatt.

A tágulat kézzel tapintható és sok esetben jól látható is. Lehet puha vagy keményebb - attól függően, hogy mennyire tölti ki a folyadék. Nem minden esetben okoz sántaságot.

Általában mértékadónak tekinthető, hogy amíg munka és meleg istállófásli hatására leapad, eltűnik, addig nem jelent problémát.

Azonban, ha a mozgatást követően feltelítődik a tok ízületi folyadékkal, esetleg még melegszik is vagy sántaságot is okoz, akkor az egyértelműen betegséget jelent.

Hosszan tartó pihentetés (fél év-egy év!), szakszerű körmölés, folyamatos gyulladáscsökkentés (eleinte gyógyszerekkel, majd gyógynövényekkel) és az inak anyagcseréjét segítő gyógynövények etetése megoldást jelenthetnek.

Azonban a későbbiekben valószínű, hogy az inak kisebb mértékű túlterhelése is a ló sántaságát okozza.