Teljesen el vagyok keseredve, mert nem tudok mit kezdeni a kutyámmal, valaki segítene?
Tudni kell rólam, hogy elsőkutyás gazdi vagyok, szóval a legelső komoly tapasztalataimat azóta élem, mióta megkaptam a Német közép spitz kutyusomat. (Tudom, hogy nem ajánlott elsőkutyás gazdiknak, de ezt akkor még nem tudtuk, mikor megkaptam) Kislány és Manónak hívják :'3 Most lett május 2.-án 1 éves.
Amit róla kell tudni: nagyon makacs és ha olyanja van akkor akaratos is, egyáltalán nem engedelmes, ha próbálom tanítani, akkor abban a kis időben (amíg engedi, hogy tanítsam és figyel rám) megteszi, de csakis jutifalatért természetesen, az nélkül nem, utána meg sokszor úgy viselkedik, mintha semmit sem tanult volna, hiába próbálok annyit gyakorolni vele, amennyit csak tudok. Például nem tudok vele normálisan sétálni a pórázon, mert ő csak megy amerre lát, én nem érdeklem, ezért kell sokszor ahhoz folyamodnom, hogy rángatom meg húzom, mert a fenének se engedelmeskedik, mindent felesz a földről, amit csak tud, engem meg már az agyvérzés kerülget. Félek, hogy egyszer olyat eszik meg, amitől baja lesz >< Aztán akkor ott van az is, hogy nem tudom elengedni, és úgy játszani vele egy jót, mert mindig otthagy, és igaz azóta javult annyiban, hogy hamarabb megengedi hogy megfogjam, na de akkor is... Gond nélkül leszar engem, odamegy random emberekhez, kutyákhoz, plusz mindig talál valamit a földön, amit felehet. Khm... hogy szépen fogalmazzak, ott telt be a pohár nálam végleg egyik nap, amikor emberi ürüléket kezdett jóízűen falatozni... Akárhogy rászólok, megbüntetem, nem használ. Nem akarom, hogy rosszban legyünk, de nem tudom, hogy mit tehetnék még.
Az a legrosszabb, amikor elengedem, elkezdünk játszani, az elején még nagyon okos, büszke vagyok rá, agyon dicsérgetem, kapja a finomságokat is, hogy folytassa csak így tovább, erre nem sokkal utána otthagy a francba... A labdát se igazán hozza vissza, csak néha, azt is csak jutifalatért, de amint megette, már vinné is el a labdát.
És mivel lakásban vagyunk, minden legkisebb neszt megugat, ami odalentről vagy a lépcsőházból jön. Ha azt kérem maradjon, sokszor nem marad, pedig már csomószor gyakoroltam vele. A behívást sem hajlandó megcsinálni, pedig tudná, hogy mit szeretnék, mert annyiszor gyakoroltuk már, de teljesen olyan, mintha direkt pont az ellenkezőjét csinálná, mint amit kérek tőle, és már torkig vagyok ><
A fényeket, sokszor árnyékokat is megugatja. Ha a nap besüt, és mondjuk a vajazókésen megcsillan a fény, és rávetül a falra, miközben kenem a kenyeret, megőrül, olyan vadul ugat, és ugrál a lábamhoz mellettem, hogy csak na. Ezt sem értem, hogy mitől lehet. Szerintetek? ;-;
Nagyon szeretem őt, félreértés ne essék, imádom, mindent próbálok megtenni érte, amit csak tudok, mindig mellette vagyok, számíthat rám, bízhat bennem, és tudom, hogy ő is imád engem, de egyszerűen nem tudunk egyről a kettőre jutni.
Tudnátok nekem segíteni? Tényleg nem tudom, hogy mit tegyek, annyira elszomorít az egész >< Kutyasulit ne írjatok kérlek, magam szeretném megoldani valahogy, és pénzünk sincs rá... Ha lenne rá pénzünk, elvinném, de így nem tudom. Az alap szintű dolgokat tudja amúgy, hogy ül, fekszik, stb, de azokat is vagy jutifalatért vagy egy játékért csinálja csak meg, akkor nem, amikor tényleg meg kéne, mert azt kértem tőle.
válasza:Mennyi idős volt a kutya, amikor hozzád került?
Te mennyi idős vagy?
Volt már bármilyen más háziállatod?
Ivartalanítva van?
Honnan jött a kutya, tenyésztőtől, szaporítótól, menhelyről? (Ez az előélete miatt lehet fontos.)
Nem hinném, hogy ez annyira veszett ügy, csak elvesztetted a fonalat. Kutyasuli jó lenne, nem azért, mert nem tudod másképp megtanítani, hanem mert látják hozzáértők, és ki tudnak javítani. Ehhez még nem kell házhoz járó kiképző, azt nekem akkor tanácsolták, mikor újdonsült, folyton hízelgő kutyám megmorogta és megugatta a látogatóba jött családtagjaimat, ez teljesen ismeretlen viselkedés volt tőle, de végül nekem sem volt szükségem rá, mert viszonylag könnyen formálható volt.
válasza:#11-eske, senki sem mondta, hogy kétméretes akadályokat ugrasson vele. A kutya magától is ugrál, a kérdezőé is, mint a posztjában láthatod leírva, azzal mit csináljon? Kötözze le? Mert nem ugrálhat másfél éves koráig? Okos kis szakértő vagy.
Megírta azt is, hogy nincs pénze kutyaiskolára. Erre jönnek a bölcs tanácsok, hogy járjon kutyaiskolába, fogadjon kutyakiképzőt szakembert, jó borsos óradíjért. Hát ezzel nagyon sokat segítettetek neki.
Akár csak azzal, hogy az orra alá dörgölitek, milyen rossz fajtát választott, mennyire elrontotta, mennyire nem ért hozzá, és amúgy ássa el magát, mert úgyse fogja tudni kezelni a kutyát. Nem erre volt kíváncsi, ezeket minek írjátok ide?
válasza:Azok, akik rendesen álltak hozzám és a kérdésemhez, nagyon-nagyon köszönöm a sok jó tanácsot, igyekszem mindent megtenni, hogy a dolgok rendbejöjjenek! :)
Azok pedig, akik elképesztően tuskó módon azonnal nekem ugrottak (amikor csak megjegyzem, hogy szart se tudtok semmiről, épp csak a töredékéről, mégis ugattok itt nekem), üzenem nektek, hogy mielőtt keménykedtek meg bunkóskodtok, először gondoljátok már végig, hogy mit is akartok ti leírni/mondani! Eszem ágában sincs magyarázkodni nektek a pénzes szituációról meg a többiről, majd hülye leszek. Nem volt jogotok így viselkedni! De persze könnyű az emberekbe ott belerúgni, ahol csak lehet, igaz? Ezért már jár a "buksisimi" ugye? Gratulálok nektek, kérlek tegyetek egy szívességet a világnak, és ássátok el magatokat jó mélyre!
A kérdésekre válaszolva: Szuka, 1 éves, és még nincs kiivartalanítva (június elején fog megtörténni), és szaporítótól vettük, utolsó kutyus volt
De hiba volt kiírnom a kérdést, ez mind már nem számít, köszönöm szépen még egyszer a segítséget! :)
válasza:Ha szaporítótól jött, akkor a viselkedésére az is lehet magyarázat, hogy genetikai problémát hozott magával, szaporítók erre nem figyelnek, de ha szerencséd van, akkor nincs túl nagy probléma, és megfelelő neveléssel korrigálható vagy enyhíthető. Az ivartalanítás fontos, az jó, ha viszed, csak előnyére válik.
Én azért kérdeztem vissza, mert segíteni szeretnék. Ne kapd fel a vizet azokon, akik neked estek. Ha gondolod, írj privátban.
válasza: válasza:Kedves Kérdező!
Már tegnap óta leszeretném írni a saját tapasztalataimat neked, most végre időm is van ehhez. :)
Tegnap még nagyon védtelek volna, és azt gondolom, hogy írhatnának neked sokkal segítőkészebben, és kevesebben is. De most, hogy tudom hogy szaporítótól vettél kutyát, ez azért nekem sem szimpatikus. Még az se véd téged, hogy nem tudtad esetleg hogy az egy szaporító, hiszen ha kétségeid vannak, ugyanígy kiírhattad volna ide és itt tudni fogják az-e. Remélem a jövőben nem fogsz többet szaporítókat támogatni, és körültekintőbben fogsz tenyésztőt választani. Ettől függetlenül a kutya már veled van, szereted és kár a múlton rágódni, felesleges utólag okoskodni. Viszont elkell mondanom, hogy a tenyésztő sem garancia az égvilágon mindenre, pl valaki írta a viselkedés problémákat. Hát én tenyésztőtől vettem a kutyámat, sőt, a leges legjobbtól, és neki is voltak viselkedés problémái, minden kutya más.
Az enyémmel elég nehéz volt, de ez az én hibám volt. Elképesztően elkényeztettem, sose büntettem, mindent megengedtem, halkszavú voltam. Vannak olyan kutyák ahol nem is kell büntetni, mert olyan a szelídek, nyugodtak és hallgatnak az emberre. Mi ugyan jártunk kutyaoviba, de aztán elmaradozott az is mert nagyon messze van tőlünk és túl korán kezdődtek az órák.
Felelős gazdának tartottam magam, de egyáltalán nem voltam az. A kutyám az égvilágon minden mozgó tárgyat terelt. Terelőkutya, de erről lekellett azonnyomban tiltani. Egyszer még agyrázkodása is volt, mikor nekifutott egy éppen elhaladó bicajos kerekeinek, és a földre zuhant. Meg szerencse hogy az embernek semmi baja nem lett. Aztán, sose jött vissza ha hívtam, persze agyondícsértem ha kérésre leült.. Itthon is rombolt, kábeleket (!!!!) rágott szét, szerencsére pont nem volt áram benne. Neveletlen kölyök volt, és teljesen kiidegelt, pedig én voltam a ludas. Egynap meguntam ezt az egészet, hogy még pislogni sem pisloghatok mert félek hogy valamit tuti csinál. Bevezettem a következetességet, és a büntetést a nevelésbe. Kb mikor 7 hónapos lehetett. Ha például már láttam, hogy kidülledt szemekkel figyeli a biciklist, hiába volt pórázon azonnal tiltottam és kissé meghúztam a pórázt. Idővel szépen megtanulta, hogy a bicigli NEM birka. :) aztán mikor elengedtem (először futtatóban) hívtam hogy jöjjön vissza, és ha 2 jára hívtam nem jött vissza, akkor már azonnal büntettem. Ezt Úgy kell elkepzelni, hogy odamentem hozzá, felétornyosultam ezzel jelezve hogy én vagyok a főnök, és kissé emelt és mélyebb hangon mondtam neki hogy mitcsinalsz, nem szabad, kinek beszélek, mi a neved, és ha nem értett a szóból, nem vett komolyan akkor a földre szorítottam. Persze nem tiszta erőből, nem fájt neki, de nem is simogattam... Ez így ment állandóan, és szépen megertette hogy ha az első hívásra nem jön vissza akkor bajban lesz, plusz ha elsőre visszajon akkor még finom falatot is kap, ha nem akkor meg rossz lesz. Így mindig visszajott utána elsőre. Itthon már nem rombol, azért se, mert már felnőtt. Meg azért se, mert ha rombol azonnal tiltom. Felallt a falkasorrend, most már nem ő van az első helyen. Ehhez szerintem az is kellett, hogy ő is érjen agyilag egy kicsit.
Nekem rengeteg időm van a kutyámra, ezért kialakult köztünk egy nagyon szoros kapcsolat, és manapság már mintakutya. De ehhez az ő igényeit is kikellett elégíteni, pl többet kellett fárasztani.
Most már láb mellett jön, póráz nélkül is lehet sétáltatni (őt kell is, nagyon energikus. De ezen a környéken lehet szerencsére) azonnal visszajön ha hívom, és nagyon ügyesen csinálja a trükköket. Nekünk sincs ivartalanítva, még gondolkodom rajta hogy szeretném-e. A tenyésztő szerint ez a fajta nem igen hajlamos efféle megbetegedésekre, de teljesen rámbízza a döntést. Másféléves koráig várok, addig gondolkodom rajta. Viselkedés változást nagyon nem szeretnék, és rengeteg kutyás ismerősömnek változott a kutyája sterilizalas után. Persze szukaknál ez más, úgy gondolom sokat dobna nektek az ivartalanítás. Nekem kanom van, és még a tüzelő szukákról is le lehet tiltani. Manapság már mindent jól tud, és mindenki elámulva nézi. Javaslom vedd a kezedbe a gyeplőt, mert a fejedre nőtt a kutyád. És én se jártam kutya suliba, csak kiegészítő tanfolyamokra. Mint pl klikker tanfolyam, belvárosi kutyatanfolyam. De ezeket már mind akkor, mikor már szófogadó eb volt.
Remélem segítettem valamelyest. További szép napot!
válasza: válasza:Miért?
A kutyám abszolút kontrollálható. Nem megy rá a szukákra, kutyahoz is csak az engedelyemmel megy oda. Nálunk nem lesz felesleges szaporulat, és a versenyek és a kiállítások miatt fontos, hogy ne legyen ivartalanítva. A tenyésztőm ígéretesnek tartja, lehet fog fedezni is. Ezzel még természetesen várunk.
Az ivartalanításnak vannak kockázatai is, negatív hatásai is, felelős állattartó nem csak kizárólag az lehet, aki ivartalanít.
Ettől függetlenül még gondolkodom rajta. Ha nem fogunk versenyre járni, akkor fogom ivartalanítani.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!