Teljesen el vagyok keseredve, mert nem tudok mit kezdeni a kutyámmal, valaki segítene?
Tudni kell rólam, hogy elsőkutyás gazdi vagyok, szóval a legelső komoly tapasztalataimat azóta élem, mióta megkaptam a Német közép spitz kutyusomat. (Tudom, hogy nem ajánlott elsőkutyás gazdiknak, de ezt akkor még nem tudtuk, mikor megkaptam) Kislány és Manónak hívják :'3 Most lett május 2.-án 1 éves.
Amit róla kell tudni: nagyon makacs és ha olyanja van akkor akaratos is, egyáltalán nem engedelmes, ha próbálom tanítani, akkor abban a kis időben (amíg engedi, hogy tanítsam és figyel rám) megteszi, de csakis jutifalatért természetesen, az nélkül nem, utána meg sokszor úgy viselkedik, mintha semmit sem tanult volna, hiába próbálok annyit gyakorolni vele, amennyit csak tudok. Például nem tudok vele normálisan sétálni a pórázon, mert ő csak megy amerre lát, én nem érdeklem, ezért kell sokszor ahhoz folyamodnom, hogy rángatom meg húzom, mert a fenének se engedelmeskedik, mindent felesz a földről, amit csak tud, engem meg már az agyvérzés kerülget. Félek, hogy egyszer olyat eszik meg, amitől baja lesz >< Aztán akkor ott van az is, hogy nem tudom elengedni, és úgy játszani vele egy jót, mert mindig otthagy, és igaz azóta javult annyiban, hogy hamarabb megengedi hogy megfogjam, na de akkor is... Gond nélkül leszar engem, odamegy random emberekhez, kutyákhoz, plusz mindig talál valamit a földön, amit felehet. Khm... hogy szépen fogalmazzak, ott telt be a pohár nálam végleg egyik nap, amikor emberi ürüléket kezdett jóízűen falatozni... Akárhogy rászólok, megbüntetem, nem használ. Nem akarom, hogy rosszban legyünk, de nem tudom, hogy mit tehetnék még.
Az a legrosszabb, amikor elengedem, elkezdünk játszani, az elején még nagyon okos, büszke vagyok rá, agyon dicsérgetem, kapja a finomságokat is, hogy folytassa csak így tovább, erre nem sokkal utána otthagy a francba... A labdát se igazán hozza vissza, csak néha, azt is csak jutifalatért, de amint megette, már vinné is el a labdát.
És mivel lakásban vagyunk, minden legkisebb neszt megugat, ami odalentről vagy a lépcsőházból jön. Ha azt kérem maradjon, sokszor nem marad, pedig már csomószor gyakoroltam vele. A behívást sem hajlandó megcsinálni, pedig tudná, hogy mit szeretnék, mert annyiszor gyakoroltuk már, de teljesen olyan, mintha direkt pont az ellenkezőjét csinálná, mint amit kérek tőle, és már torkig vagyok ><
A fényeket, sokszor árnyékokat is megugatja. Ha a nap besüt, és mondjuk a vajazókésen megcsillan a fény, és rávetül a falra, miközben kenem a kenyeret, megőrül, olyan vadul ugat, és ugrál a lábamhoz mellettem, hogy csak na. Ezt sem értem, hogy mitől lehet. Szerintetek? ;-;
Nagyon szeretem őt, félreértés ne essék, imádom, mindent próbálok megtenni érte, amit csak tudok, mindig mellette vagyok, számíthat rám, bízhat bennem, és tudom, hogy ő is imád engem, de egyszerűen nem tudunk egyről a kettőre jutni.
Tudnátok nekem segíteni? Tényleg nem tudom, hogy mit tegyek, annyira elszomorít az egész >< Kutyasulit ne írjatok kérlek, magam szeretném megoldani valahogy, és pénzünk sincs rá... Ha lenne rá pénzünk, elvinném, de így nem tudom. Az alap szintű dolgokat tudja amúgy, hogy ül, fekszik, stb, de azokat is vagy jutifalatért vagy egy játékért csinálja csak meg, akkor nem, amikor tényleg meg kéne, mert azt kértem tőle.
válasza:Nem kutyasuli kell nektek, hanem házhoz járó kiképző. Ezt te magad nem fogod tudni megoldani. Minden, amit irsz, azért van, mert a kutya szarba se vesz téged. Gondolom, fiatal lány vagy, ráhyagod a dolgokat, nincs kontroll, fék, megfelelő mértékű és idejű bünti.
Egyrészt, hosszú évek tanulása, hogy ezeket tudd. 2: a kiképzők ebből élnek. Senki nem fog neked tudni 3 varázsnondatot leírninitt gyakorin, mert ez a sztori nem ilyen egyszerű.
Alapjaiban kell újra lefektetni a növendék kutyád és a közted lévő kapcsolatot, és ehhez bizony szakember kell.
válasza:Nem kell feltétlenül kutyaiskola (és már tényleg elég drágák). A kutyaiskola ahhoz kell, hogy megmutassák neked a kiképzési módszereket, fogásokat, de azokat a netről is le tudod nézni, van egy csomó videó is erről. Ahhoz jó lenne, hogy leszokjon arról, hogy odamegy más kutyákhoz és emberekhez, de itt nálatok nem ez az alapprobléma, hanem az, hogy a kutyád szemében nem nagyon van tekintélyed, és nincs köztetek igazi kontaktus.
Én azt javaslom, hogy menj ki vele egy olyan puszta helyre, ahol nincs senki és semmilyen zavaró körülmény, és ott tanítgasd neki azokat a dolgokat, amiket egy kutyaiskolában tanulna. Először csak pórázon, láb mellett követés, megállás, elindulás, ül, áll, fekszik, helyben marad, stb. Nem az a lényeg, hogy ezeket megtanulja, hanem hogy megtanuljon Rád koncentrálni. Mielőtt ezt az oktatást megkezded, előbb jól mozgasd le, mert eléggé túlteng benne az energia. Ha nem érdekli a labda, akkor azt ne erőltesd. Látod, a falon mozgó fényfolttal meg játszik. Lehet, ha pl. egy rongyot húzgálnál előtte, azután szaladna és ugrálna. Vagy futtasd bicikli mellett (de ne hőségben!) Tehát végeztess vele engedelmességi gyakorlatokat, amikor csak kettesben vagytok, azért, hogy elérd, hogy kizárólag Rád figyeljen, és alakuljon ki közöttetek egy kontaktus. Ezt gyakorold napi kétszer, legalább 30-40 percet. Emellett minden séta közben is gyakorolj vele. Pl. a járda szélénél állítsd meg, ültesd le, és csak parancsra indulhat el, stb. Ha találsz kisebb akadályt, ugrasd át vele, bújtasd át alatta, ugrasd felé rá, stb. Ezek mind kifejlesztik a kutyában azt, hogy figyeljen Rád. Sokat kell vele foglalkozni, sok dicsérettel.
És csináld türelemmel. Kell egy pár hónap, mire javul a helyzet, de ha következetesen foglalkozol vele, fog javulni. A korral amúgyis komolyodni fog. Ne keseredj el, jó kutya lesz ez!
válasza:Az előző vagyok.
Nem kell a kutyaneveléshez feltétlenül szakember. Én 13 éves voltam, amikor megkaptam az első kutyámat, és szakkönyvekből tanultam meg, mit kell vele csinálni. Akkor még internet se volt. Nekem a fenti módszer bevált. Sok mozgatás, és sok-sok foglalkozás a kutyával. A kiképzési módszereket el lehet sajátítani a netről, a többi csak idő, türelem, és szeretet kérdése.
válasza: válasza:Nem. Max 8 perc egy-egy tanítás egy ilyen korú, előképzettség nélküli kutyának. Max napi 3-szor. Ha ennél többet gyűröd, kosütöd az agyát.
A kutyát másfél éves kora előtt NEM ugratjuk!!! Különösképpen nem fix akadályt. Ha nem értesz hozzá, mert spur vagy kutyasuliba menni szalemberhez és a netről elolvastál egy-két firkálmányt isten tudja kitől, akkor minek okoskodsz?!
válasza:Sok okos...de a lényeget egy se irta!
Kivan ivartalanítva???
Ha nincs SOS-be, mert nálatok nem csak az a probléma, hogy nem te vagy falkavezér hanem dúlnak benne a hormonok+kölyök még.
Első perctől a következetés nevelés a célra vezető, útólag mindig nehezebb, de sok munkával minden lehetséges.
Sajnos a ti problémátok annyira széles skálán mozog, hogy bizony szakembert igényelne.
De először is az ivartalanítás (ha még nincs) a legfontosabb, az sokat változtat majd a habitusán, aztán a rendszeres szellemi és fizikai lefárasztás, és csak azután a képzés.
Aztán még felmerülhet az is, hogy tenyésztőtől van e vagy szaporítótól, esetleg menhelyről.
Tudni illik, hogy a szapis állatok mind jellemben, mid idegrendszerben, sőt fizikailag sincsenek rendben.
Ezek továbba halmozzhatják a problémákat.
válasza:Az a baj, hogy ezt márpedig nem fogod tudni egyedül megoldani, mivel egyértelmű, hogy már az alapokat elrontottad. Tudnék neked mesélni makacs kutyáról, mivel a sajátom is az, mégsem csinálja ezt, szóval nem lehet mindent a kutyafajtával magyarázni. Te cseszted el.
Nagyon kellene az a kutyaiskola, mert ez nem fog neked menni, akármennyit olvasol utána, egyszerűen halvány lila fingod sincs a kutyanevelésről, így még szép, hogy belebuksz.
Ételmegtagadás, közömbösítés, megfelelő pórázhasználat, amíg nem stabil addig nem elengedni...
Az, hogy szeret a kutyád, az édeskevés. Tisztelnie is kell, amit nem veréssel meg büntivel kell elérni, de nem is "Jaj, de cuki, ügyes, aranyos kis maci vagy, itt egy kis finomság"-gal.
Biztos vagyok benne, hogy a határozottságot még hírből sem ismeri a "kutyakiképzési módszered" .
Nálatok a kutya hordja a nadrágot. Azért csak akkor megy vissza, ha szeretne, csak akkor csinál meg valamit, ha kedve tartja.
Az a baj, hogy ez a tipikus "jaj, de szegényt meg fogom bántani" felfogás. NEM! A kutyák szeretik a szabályokat és a határokat és akármennyire is azt hiszik az emberek, nem szeretnek falkavezérek lenni. Ez náluk egy ösztön, hogy ha határozatlannak érzik a gazdát, akkor átveszik a vezetést, de nem szórakozásból, mert az nekik hű, de mókás.
Kutyakiképző. Ez a megoldás. Mert egy problémás kutyát te már nem fogsz tudni kijavítani az interneten olvasgatva.
Mellesleg, ha kutyasulira nincs pénz, akkor mit fogsz csinálni, ha megbetegszik? Egy kezelés ára akár többszöröse is lehet egy tanfolyam árának.
válasza:Felelőtlenül választottál kutyát, és egy éve csak hagyod elkanászodni. Ezt egyedül nem fogod tudni már megoldani, de ezt te is tudod! Az a baj, hogy nem értesz a képzési és nevelési módszerekhez és tematikákhoz, a kutyakommunikációhoz, a kutyád gondolkodásához. Nem tudod hogy legyél következetes, hogy reagáld le a viselkedését. Márpedig ezt nem fogod netről megtanulni! Igenis keress fel kutyasulit vagy házhoz járó kiképzőt (ez utóbbi nyilván mindig drágább). Ezek nem fognak maguktól megoldódni, sőt, csak egyre rosszabb lesz még!
De miért kell kutya, ha nincs pénz rá? Ha nincs pénz pl a havi szévféreg elleni tablettára, kullancs elleni védekezésre, normális etetésre vagy a megfelelelő nevelésre, szocializációra?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!