Nem tudok falkavezér lenni a kutyámnál, és ezért állandóan megharap, mit tegyek?

" Pl mikor a helyére küldöm nem akar, de pl megsimitom a pofiját, és utána küldöm a helyére akkor oda is megy.."

Akkor itt el is kezdheted a "falkavezérséget".

Helyére küldöd, ha nem megy , megfogod, odaviszed, leteszed. Vagy, ha képes vagy rá ,a teljes testeddel szépen eltolod a helyéig és megvárod, míg lefekszik ott.

Ne foglalkozz anyáddal meg a család többi tagjával. Ha te magabiztosan én következetesen neveled, a többiekkel csinálhat akármit, téged tisztelni fog.

Ha lenyomod a földre, ne érezze hogy megenyhülhetsz ha kicsit vinnyog vagy mocorog. Addig tartsd lent ameddig nem adja meg magát. Ha megütöd akkor is úgy, hogy tudja, hogy olyat tett amit nem tűrsz el neki, nem szabad utána gügyögve bocsánatot kérni tőle, sajnos vannak ilyenek. Én annak a híve vagyok, hogy időnként egy-két anyai/apai pofontól semmi baja sem lesz, de nem szabad hogy ez legyen a fő nevelési norma. A nadrágszíj meg amit az egyik hozzászóló írt orbitális baromság és kimeríti az állatkínzás fogalmát.

Ha az ágyra meg és le akarod paterolni, fogd meg a grabancát határozottan, és hajítsd le az ágyról. Nem kell a falon koppannia, de itt se lássa lehetőségnek, hogy ellentmond neked.

Sajnos sok ember azon csúszik el, hogy megenyhül a kis bociszemektől, és ha le is cseszi valamiért a kutyát, utána zokogva veszi az ölébe (egyébként nem kell ölbe kapkodni semmiféle kutyát, van lába) és még ő esedezik bocsánatért. A kutya az ilyen embert nem veszi komolyan. Határozottság, magabiztosság, következetesség.

Hasznos lenne egy kutyaiskola, mert ott megtanítanák neked hogy viszonyulj a kutyához és mit miért csinál. Esetleg nem tudsz szülinapodra egy kutyasulis tanfolyamot kérni? Hátha úgy belemenne anyukád. Illetve keress a neten szakkönyveket, rengeteg van. (Jan Fennel: Kutyapszichológia, csak hogy említsek is párat, illetve mi tükörsuliba jártunk a yorki keverékünkkel, ott Korom Gábor:Neked Ugatok című könyvét ajánlják elolvasásra.)

Egyébként ugyanúgy következetesnek és határozottnak kell lenni, mint egy kölyök esetén, csak valószínűleg valamivel nehezebb lesz így, hogy anyukád meg ellentétes irányba tereli, és több türelem. Jó zsaru, rossz zsaru, vagy mint mikor a gyereknek egyik szülő tilt valamit, másik meg enged, aztán persze az engedékenyebbnél fognak kunyerálni.

Kicsi kutyáról lévén szó fel tudod emelni és arrébb tudod rakni. Az odakapás probléma fennállásáig meg vegyél fel valami vastagabb ruhát vagy több réteget, kesztyűt, amit nem tud átharapni. Ha rosszat csinál, le lehet szidni, a hangsúly és a hanghordozás legyen egyértelmű, ha szükséges, fel is emelheted a hangod, tiltani kell, "nem szabad", "rossz kutya", ütni azért nem kell, de ellökni ellökheted, abból is érteni fog. Ha harapni kezd, megfoghatod a pofáját, eltolhatod, vagy fogsz egy botot, gumicsontot, és azt érje a harapás, de ehhez gyorsnak kell lenned.

Ezt a könyvet tudom ajánlani ahhoz, hogy megértsd a kutyád és a kutyákat általában. Nem ez a szenzációhajhász nyálladmány amit mostanában kutyás könyvnek neveznek viszont cserébe olyan ember írta aki ért hozzá.

Csányi Vilmos: segítség kutyás lettem

13-as vagyok.

Ha agresszívebb lesz, akkor még mindig nem vesz komolyan.

Személyes véleményem, hogy ha az én kutyám meg merne harapni amikor az ágyát pakolom olyan pofont kapna hogy eszébe nem jutna még egyszer megtenni. A suliban is ez volt az egyik fő szempont: Az agressziót semmilyen körülmények közt nem tűrjük el. Bár ott nem pártolták hogy megüsd a kutyát, csak pozitív megerősítést alkalmaztak. Szerintem van az a pont ahol ez nem elég.

(Egyébként ha félsz hogy megharap, vegyél fel egy munkavédelmi kesztyűt mikor tudod, hogy most lehet hogy elő fog fordulni. Csak a biztonság kedvéért, te is magabiztosabb leszel ha nem félted mindig a kezed.)

Kérdező!

Miért írsz ki kérdést, ha aztán törölteted a válaszokat?