Mit lehet tenni állandóan kutyázni vágyó gyerekekkel a családban?

Van egy lassan féléves yorkim. Mióta elhoztam 8 hetesen, azóta “nyúzzák” a gyerekek a családban.

Van három unokatestvérem (5, 7, 9) évesek, és ha jönnek hozzánk, még be sem léptek az ajtón de már kiabálják a nevét. Annyira nem vészes a helyzet, de sosem hagyják pihenni. Mindig játszanának vele kötélhúzósat, kergetőzőset, meg mindenféle olyan játékot, ami idegbe hozza és felpörgeti. Nem bántják, hiszem tudják hogy kell bánni egy kutyával. Karácsonykor pár óra alatt 5-10 alkalommal szóltam rájuk, hogy hagyják békén pihenni, de egyszerűen nem értik meg. Az anyjuknak nem mondtam erről semmit, nem is szól rájuk sosem. Őszintén szólva én pedig nem is szívesen szólnék neki, mert volt már vele kisebb összetűzésem és nem szeretnék vele újra haragban lenni.

Másrészről pedig a barátom 11 éves húgáról lenne szó. Ő nemcsak kötélhúzósat akar vele játszani, hanem lefekszik a földre és hagyja hogy tépte a haját, ráadásul ha náluk alszunk, akkor a kutyámmal akar aludni (természetesen nem engedem). Már beszéltünk a barátommal vele többször is, de még igy sem érti meg. Képes este 11-ig is akár a barátom szobájában lenni velünk, csak mert ő kutyázni akar. Nekik is van egyébként egy kistestű, de az nem érdekli, sétálni sem hajlandó levinni. Ha megyek hozzájuk, muszáj vagyok vinni mert suli miatt abban a városban élek a kutyával, ahol ők, szóval nincs kire bíznom és heti több éjszakára nem szeretném egyedül hagyni. Nemsokára pedig hozzájuk is költözök és nem szeretném ha a barátom húga állandóan a szobánkban lenne és egy idegbeteg kutyát csinálna a kutyámból.

A kutyám pedig amiatt hogy 2 hónapos kora óta megszokta ezeket a durva játékokat, azóta élvezi ő is és állandóan menni akar ezekhez a gyerekekhez. Én pedig nem örülök neki, mert kissé idegbeteg lett a kutya ha játékról van szó, nem tudja hol a határ, hiába próbálom helyrehozni a dolgokat a fejében. Ha csak simogatnák és dobálnák neki a labdát egy bizonyos ideig, akkor nem lenne gond, illetve ha hagynák pihenni és hogy el legyen a saját kis dolgaival. Akiknek ezeket a dolgokat elmondom, azok a gyerekeket védik, mert csak hagy játszanak a kutyával, meg szerintük irigy is vagyok, pedig lehetne belőle egy teljesen nyugodt yorki a szüleit elnézve.

Tanácstalan vagyok ezzel kapcsolatban, mások nem értik miért olyan nagy gond nekem ez a “kutya téma”. Szeretném ha leírnátok, hogy nektek volt-e már ilyen problémátok, és leírnátok, hogy mit tettetek/tennétek ebben az esetben.

(Szóismétlésekért bocsi.)