Mit tennétek, ha rajtatok múlna a kutyátok élete?

Nekünk egyszer volt vészhelyzetünk. Biztos voltam benne, ha oda kerül a sor, elfog majd a pánik, besokkolok és a síráson kívül semmire sem leszek képes. :S És én lepődtem meg a legjobban, mikor ott volt a helyzet és teljesen meg tudtam őrizni a hidegvéremet és azonnal rohantam vele az ügyeletre. Csak otthon jöttem ár, milyen jól sikerült lereagálnom, na akkor elsírtam magam, mikor már otthon ölelgettem a kutyám. :(

Ott és akkor csak arra tudtam gondolni, hogy most azonnal cselekednem kell, mert a kutyám élete veszélyben van. Egyszerűen nem volt idő megijedni, pánikba esni.

Nálunk a városban nincs ügyelet, csak az állatorvost tudnám kihívni.

Bár nem tartunk itthon sok készpénzt, ha valami baj történne, és kijönne a doki, nem biztos hogy ki tudnánk fizetni 10-15 ezret vagy többet.

De mindent megtennék azért, hogy megmentsem az életét.

Én nem vagyok pánikolós, ha helyzet van, mindig tudok hideg fejjel, azonnal cselekedni, legyen szó kutyáról vagy emberről.

Ha baj lenne a kutyámmal, azonnal rohannék vele az orvoshoz, hálistennek van kocsi és van a közelben több rendelő is. Igaz, 60kg, de szerintem az adrenalin úgy felnyomna, hogy még egyedül is be tudnám rakni a kocsiba (ha nem tudna magától beszállni). Nemrég olvastam, hogy az adrenalin 300%-al képes megnövelni a normális erőkifejtést.

Két gyerekem van, szokva vagyok a vészhelyzetekhez, nem szoktam pánikba esni. Fel vagyok készülve a vészhelyzetekre.

Kötszer a polcon, azonnal le tudom kapni. Mivel olyan fajtám van, hogy könnyen sérül, szakad a bőre, először ellátom, aztán be a kocsiba és irány az orvos. Szerencsére még csak kétszer volt ilyen. Múltkor mondta az állatorvosunk, hogy előfordulhat, hogy úgy akad bele valahova, vagy esetleg összekap két kutya, hogy ér szakad. Ezért adott két érfogót, ha nagyon vérezne, azzal csippentsem el az eret, aztán menjek hozzá.

Ha megakadna valami a torkukon, biztos hogy fejjel lefelé megráznám. Az, hogy eltörik valamije semmi mást nem igényel, csak be a kocsiba és orvos, azt itthon nem tudom kezelni.

Minden nap rajtam múlik az életük, oda kell figyelni minden apró jelzésre. Már akkor is figyelem a kutyámat, ha valamelyik lassabban vagy kevesebbet eszik, mint szokott.

Könyv nincs. Állatorvosi egyetemen tanítják. Én nem végeztem ilyet, de ha van egy jó orvosunk, sok okos tanácsot kaphatunk tőle.

Nem tudom, miért kellett lepontozni. Első válaszoló voltam. Az a baj, hogy nem írtam le, mi történt?

Egyszer a kutyám szemgolyója mögött eltűnt a toklász, kézzel kellett kiszednem, amíg kilátszott még 1 milliméter. Ha akkor pánikba esek és nem cselekszem hideg fejjel azonnal, műtét lett volna a vége.

A fenti esetben pedig a kutyámnak kis híján összeomlott a keringése és elájult a parkban játék közben.

Szerintem ilyen helyzetekben elég sok ember van, aki túl tud lépni a pánikon és azonnal képes cselekedni, mint ahogy fentebb is leírtátok sokan. Nem tudom, miért kellett lepontozni. Azt hiszem, ha akkor bepánikoltam volna és csak ott sírtam volna segítségért kiáltozva, akkor a kutyám már nem lehetne velem.

Attól függ mi történne.

A kutyusom néha beszippant kis bogárkákat a séta alatt, és akkor elkezd fujtatni az orrán keresztül, megfeszült testtel. Olyankor egy picit megpaskolgatom a hasát 2 oldalt, vagy egyszerűen csak fogom, hogy ne essen pánikba.

Volt már toklász a fülében, de ahhoz mindenképp az ügyeletre kellett vinnem, mert szegény iszonyatosan rázta a fejét, és nagyon mélyre ment.

Volt, hogy leszakadt az ötödik körme. Illetve az valamiért rendszeresen lejön, először orvoshoz vittem, aki 6000 forintért lecsippentette, és befáslizta.

Hát ennyiért én is be tudnám fáslizni, aminek viszont semmi értelme, ugyanis nem is vérzik soha.

Csontot nem adok neki, nem kockáztatnám meg, hogy megakadjon a torkán, vagy kiszúrja a beleit.