Ez nem állapot! Hogyan nyerhetném vissza a magabiztosságom? (nem tévedt el a kérdés, kutyázásról szól, bővebben lent)

A kutyám elég hirtelen, és bár sérülést még szerencsére sose okozozott, de ijesztő helyzetet, meg galibát annál többet. Minden előjel (fülhegyezés, szőrborzolás stb) nélkül kitör és elrohan bizonyos dolgok után. Ilyen a labda, a grökori, a gördeszka, a macska, a tollasütő, és még sorolhatnám. Kutyákkal szemben domináns, kettőnk között mostmár alakul a rangsor, inkább remegve bámulja a szélsárkányt, minhogy megfeszítse a pórázt. Volt már kutyákkal is balhé, eddig mindig ő sértült, de olyan fajta, hogy tudom, hogy komoly kárt tudna tenni egy másik kutyában. Olvastam mindhárom Fennel könyvet, Korom könyvét, meg Lorenzt is, és túl vgauynk nagyon jó minősítéssel egy alapvető engedelmességin is. Ezért aztán tudom, hogy a hiba bennem van, ugyanis, ahogy labda pattanást, görkorist, vgay bármilyen necces tárgyat látok az egekben a vérnyomásom, nem tudom megőrizni a higgadtságom és magabiztosságom, innentől meg nem is csodálkozom, hogy nem tudom kontrollálni a szituációt. Mostanában már elengedni se merem, pedig pontosan tudom, hogy csak rontok a helyzeten, hiszen nem futkározza ki magát, és még nehezebb lesz minden. Tegnap találkoztunk egy pittel, mindkét kutya pórázon volt, megmerevedve bámulták egymást. Egyáltalán semmi nem történhetett volna, mégis pánikba estem. Nyilván ő meg ezt érzi, és ilyenkor mindig meginog a pozícióm is.

Tapasztalt kutyások, ti hogy őrzitek meg a hideg véretek, olyan ingereknél, amiknél tudjátok, hogy helytelen lesz a kutya reakciója? Van erre valami trükk?

Ősztől folytatjuk a sulizást, de türelmetlen vagyok, mert mindkettőnknek nagyon rossz ez így, az előző kutyám kb nem is látott soha pórázt. Úgy irigylem a többieket, akiknek a kutyájuk szabadon szaladgál, labdázik a többiekkel, de én egyszerűen nem tudok megbízni az enyémben.