Rottweiler: lehet olyan kiskutyát kapni aminek nem vágják le a farkát?

Keress egy szimpatikus tenyésztőt, akivel megbeszéled, hogy a következő alomból vennél egy kiskutyát és ne kupíroztassa.

Legtöbbször 2-3 napos korban szokták őket nyesni.

Vannak tenyésztők, akik nem vágják. Pl kiállítási v munkakutyánál.

Keress szimpi tenyésztőt és beszéld meg vele!

Kevesebb tenyésztő kupíroztatja a kutyáit mint aki nem, mivel sajnos illegális.

A rottweiler munkakutya, talicska vonásra úgy alkalmas ha csonkítják a farkát, ezért terjedt el így...

Én ivartalanítás párti vagyok, s belátom, hogy az egy hasznosabb műtét, de azt is be kellene látni, hogy komolyabb műtét.

Vagyis amíg a kutyának nem származik hátránya abból, hogy levágják a farkát, addig döntse el a gazda, hogy hogyan is legyen...

A kutyának pedig nem árt, aki nem laikus az tudja.

Különben nem lenne ennyi állatorvos aki vállalja, a tenyésztők kb. 30%-a sem kupíroztatná a kutya fülét és farkát pl. dobermanok esetében.

Mert amúgy a doberman fajtát Dobermann úgy állmodta meg, hogy csúcsos, szarv szerű a fülre és "nincs" farka.

Ezért a genetikailag a fül és farok rendelenességgel rendelkező egyedek is átmentek a szűrőn (hiszen gyerek korukban kupírozva lettek, nem lehetett tudni ha volt valami ilyen bajuk) és tovább örőkítették ezen génjeiket... + a küllemre sem tudtak nagyon odafigyelni, ami a füleket és farkat illeti, így lett hogy a doberman egy rendkívül gagyi kinézetű és minőségű fület és farkat kapott, ami a mai napig a nem kupírozott egyedeknél gyakran okoz problémát felnőtt korban.

A farok játék közben eltörik, a fül begyullad, vagy elszakad, és ilyen esetekben a kutya sokkal nagyobb fájdalomnak és veszélynek van kitéve, mintha gyerekkorában normálisan, orvosi körülmények között megcsinálnák ahogy kell, fájdalom mentesen.

+ Ha már egy baleset után kell megcsinálni, az esetek magas százalékában nagyon csúnya is lesz az eredmény, gyakran a teljes fület el kell távolítani, de semmiképpen nem fog olyan szépen állni, mintha megtervezve csinálták volna.

Még hozzátennék annyit, hogy az ilyen sérülések a dobermanok esetében különösen veszélyesek, ugyanis csaknem 40% hemofíliás.

A rottweilereknél azért más a helyzet, pl. én is meghagynám a farkát, mivel talicskát sem húzatnék vele, de szerintem minden gazda döntse el magának...