Ez bunkóság tőlem?

A környezetem tudja, hogy nagyon kutyás vagyok. Két kutyám van, és imádom őket.

A közeli környezetemben is sok kutya van. Családon belül, és barátoknál is. Sokan tőlem kérdeznek, ha tanácsra van szükségük. Nem mondom, hogy mindent tudok, de 95%ban tudok tanácsot adni, mind nevelés, és helyes etetés, mozgatás stb.

Minden kutyás ember megengedte, hogy mikor megyek hozzájuk vigyek jutalomfalatot. Csak 1-2 darabot, amit én adok oda. Tudják rólam, hogy rosszat nem adok, sőt! Csakis a drága, de minőségű jutalomfalat van nálam. Ilyenkor mindig elmondom a gazdinak, hogy mit hoztam (csirkemellbe tekert hal vagy bármi más), akkor már a kutya ott virgonckodik, mert tudja, hogy az övé lesz.

Ez tényleg minden ismerősnél így van, és én élvezem is.

Ami szerintem rosszul eshet mindenkinek az az, hogy visszafele, én nem engedem, hogy hozott jutalomfalattal etessék. Ha mindenképp akarnak adni nekik, akkor csakis az itthoniból.

Egyszer egyik ismerősöm bár neki kivételesen nincs kutyája tudta, hogy mennyire odafigyelek mindenre, és mivel ő külföldön németországba dolgozik mondta, hogy hoz valami kinti jó minőségű jutalomfalatot.

Mondtam neki, hogy köszönjük, de ne. Megsértődött, hogy miért nem engedem, ő csak kedveskedni akart.

Az oka igazából az, hogy rettegek, hogy méreg van benne. Hiába bontatlan. Sajnos ez kiüt az itthon vásárolt egészséges jutalomfalatokra is. Félve adom nekik oda, de napi szinten kapják.

Bunkó vagyok, hogy másnak nem engedem?