Mitől veszélyesek a yorkshire terrierek?

Csak is a nevelés. A yorkik kicsik, és a gazdik általában a gyerekükként nevelik, de bármilyen kicsi is, attól még kutya, és úgy is kell nevelni. A másik tévhit az, hogy csak mert pici elég neki napi tíz perc lassú séta. Dehogy elég! A yorki patkány és egér vadász kutya! Ez van a vérében. Napi két óra aktív séta, és következetes nevelés kell neki.

Nekem is volt yorkim, én így neveltem, és láss csodát: nem is volt agresszív soha.

Igen, el vannak kényeztetve. De én nem ismerek idegbeteg yorkikat, talán mert a legtöbb ismerősöm kutya módjára kezeli őket.

Egyébként minden fajtájú kistestű között lehetnek méregzsákok, annyi, hogy ezek terrierek, akik alapból vehemensebb vérmérsékletűek.

Szerintem Te is megilletődnél, ha egy nálad egy 20x-30x nagyobb ember melléd kerülne. Számomra valahol természetes, hogy ők sem fogadják kitörő örömmel a nagy kutyákat.

Én mondjuk soha nem vettem föl, még akkor sem, ha láttam a yorkimon, hogy meg van egy kicsit riadva. Rászóltam, hogy szépen viselkedjen, és ne akarja orron csípni a nagykutyát. Ettől függetlenül a mai napig nem barátkozik velük, kivéve azt a 10-15 kutyát, akiket ismer. Nyilván, akit már ismer egy ideje, azzal más a helyzet, a többit inkább kikerüli.

Általában azoknak a kutyáknak van "nagy pofájuk", akik nincsenek szocializálva. Úgy vélem, a kis termetű kutyák esetében a gazda féltése ennek az oka. Nem egy esetben látom, hogy felkapkodják a kis kutyákat.

Nekem yorkim van. Tudni kell róluk azt, hogy nincsenek tisztában a méretükkel. Az én kutyám simán odarongyol minden nagytestű kutyához, sőt, azokat talán jobban is kedveli. :) Persze nem agresszíven, de nem tudhatom, hogy a másik kutya hogy van (vagy nincs) nevelve. Résen kell lennie, de akkor sem kapkodom fel.

Egyszóval a kérdésedben leírt probléma nem fajta probléma. Nem jellemző jobban a yorkikra, mint más kistestű kutyákra.

U.I.: a máltai kutya gazdája megérdemelt volna egy s..gbe rúgást! Én biztos rendre utasítottam volna, hogy fékezze meg az agresszív kutyáját.