Tényleg ilyen szörnyen eltorzult a gondolkodásom? Túl sokat kérek?
A családommal lakok még és vannak Saját kutyáim. Senkit nem zavarnak, nem ugatnak, takarítok utánuk, tisztán tartom őket, meg vannak nevelve, vagy velem vannak vagy zárt helyen. Magyarán senkinek sem dolga sem baja nincs velük. De szépen meg is kértem őket hogy ne is foglalkozzanak velük csak úgy.
Ehhez képest mi van? Egyszerűen nem képesek felfogni, elfogadni. Nap mint nap azt látom, hogy pl mennek el a kennel mellett s automatikusan bedobják nekik a moslékot, csirke csontot, minden szemetet, direkt kedveskednek velük, simogatják amikor rájuk szólok, büntetésben vannak, idehoznak mindenféle idegent amíg nem vagyok otthon és percekig állnak a kennel előtt és röhögve nézik hogy szegény kutya megőrülve ugat (mert ugye egy idegen van ott akit nem én, a főnök engedtem be) közben a "mi" kutyánkként nyilatkoznak róluk mikor közük sincs hozzá, képeket rakosgatnak róluk mindenhova, a saját dicsőségükként emlegetik ha megnyernek valami versenyt közben engem lenéznek hogy milyen sz*r hobbim van, az emberekkel kéne foglalkoznom. Nevelni vagyis inkább pattogtatni próbálják őket mások előtt (nulla hozzáértéssel) stb. Volt olyan hogy beengedtek valakit a kenneljükbe!! amíg nem voltam otthon, de ha megharapja akkor bezzeg az én kutyám viszik el, engem büntetnek meg, az volt az egy szerencse hogy még fiatal volt a kutya. Ha meg lezárom, lelakatolom őket akkor én leszek az őrült? Ha kérdezem miért, nem tudnak mit válaszolni. Pedig az elején kértem és közöltem hogy ők az én kutyáim, ők ne foglalkozzanak vele, és ha akarnak valamit hozzám jöjjenek. Tényleg olyan durva dolog ez? Amíg nem lakok egyedül, kuss a nevem és nem lehet csak az enyám a kutyám, mindenkinek joga van hozzá addig? Szerintem nem, különben sem vagyok már kisgyerek. Ti képesek lennétek elfogadni ezt vagy tényleg velem van a baj?
Hát ez az, még engem bántanak, amikor én felelőssen vigyázok az állatokra. Itt nincsenek gyerekek akikre vigyázni kell, csak felnőttek, épp ezért senkinek sem árt hogy nem mindenkié a kutya.
Az ő kutyájuk meg állandóan rosszalkodik, szökik, tőlem kérnek tanácsot, ha adok nem fogadják meg, ha nem akkor szídnak...
Én teljesen megértem,egyáltalán nem vagy eltorzult gondolkodású. Azt gondolom,hogy a családod nem érti meg hogy, miért nem lehet moslékot odadobálni nekik,nem jól szeretik a kutyákat...
Nem tudok mit mondani,mert gondolom ezerszer elmondtad nekik. Próbáld esteleg úgy bevonni a családodat,hogy takaríthassanak ők is,vigyétek együtt sétálni,stb...
Szerintem is el vagy billenve.
Egyenlőre a szüleidnél laksz,nehogymár lábujjhegyen járkáljanak,mert neked kutyáid vannak.
Ezt vagy megszokod,vagy elköltözöl.
Én is itthon lakok és nekem kell alkalmazkodnom.
Én örülök,ha megcsodálják a kutyáimat a szüleim ismerősei,barátai. Engem büszkeséggel tölt el.
Nekem nagyon az jön le,hogy Te borzasztóan irigy vagy. És nyakam rá,hogy mudijaid vannak...
A szüleimnek sehogy sem kell járni a kutyáim miatt, mivel mint mondtam semmi dolguk velük, nulla problémát okoznak nekik, mintha ott sem lennének. Szerintem sokkal nagyobb fáradtság osajárkálni a kutyához és nem hagyni békén mint azt tenni amit én kértem. Különben meg azt hiszem miután ugyanúgy kifizetek magam után mindent, ugyanannyi jogom van mint nekik. Ha nincs is ugyanannyi, az sem a kutyáimra vonatkozik. Nem hiszem hogy azért mert a szüleim, joguk lenne beleszólni én mit csinálok a sajátjaimmal.
Nem vagyok irigy, te nem ismered a kutyáim. Ha én kérek valamit akkor annak értelme van. És ha nincs értelme? Mi közöd hozzá? Mit fáj az neked hogy nem akarja mindenki közösbe adni a kutyáját? Erre kpahatok értelmes választ? Hogy lehet ezen annyira felhúzni magad hogy ismeretlen embereknek beszólogass? Tudod nem mindenki a társaság királya. Vannak másmilyen emberek, pl maguknakvalók akik szeretik ha békén hagyják őket többször az átlagosnál. Különben meg az én kutyáimat nem megcsodálni akarják hanem úgy bánni velük mint ahogy az általuk megszokott, szemáttel tömni, ha olyan kedvük van belerúgni, röhögni rajta, heccelni, ha véletlenül valami jót tesz akkor verni a mellük. Nem hinném hogy erre bárkinek is szüksége van. Ha valaki szakértő csodálja meg a kutyáimat, nekem az a büszkeség.
Csak annyit kértem, hagyják őket békén.
A saját kutyájuk csak teng-leng, üvölt, csípked, szökik, és még én vagyok a hibás meg az irigy aki mindent megadok a kutyáimnak és normálisan tartom őket? Az nem ugyanolyan kutya? Avval nem lehet az enyémek helyett foglalkozni? Én sem ütöm a dolgom az ő kutyájukba, noha két perc alatt helyre tudnám tenni.
Minek írtad ki egyáltalán a kérdést? Én úgy veszem észre, hogy azokat, akik a tieddel ellentétes véleményen vannak egyből leugatod és csak egyetértésre vágysz.
Addig amíg a szüleidnél laksz örülj, hogy lehet kutyád és nem hajítanak ki az önző, beteges aggódásod miatt. Egy dologban lehet tévedtem, nem a kutyáid antiszociálisak, hanem sokkal inkább a gazdájuk. Ennyit erről. Jah és nekem is egyből leesett, hogy a mudis lány vagy.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!