"Első" kutya, egy kis segítséget kérnék?

Ezt a sok fajtás tenyésztést hogyan kell elképzelni? Egy tenyésztő általában egyetlen fajtára specializálódik, nem így össze-vissza vegyesen mindent.

A Husky-t én első kutyának nem javasolnám! Hatalmas mozgásigényük van és nevelést igényelnek, különben a fejedre nőhetnek. Mivel írtad, hogy volt már kutyátok, ezért a németjuhászra egy "talán"-t mondanék, mert azt is írtad, hogy akkoriban nem igazán érdekelt az egész, de valamennyire gondolom mégiscsak tisztában vagy a dolgokkal. Ha biztosra akarsz menni, akkor labradort válassz, ha egy kicsit nagyobb kihívásra vágysz, akkor németjuhász.

Husky fajtanak napi egy ora seta semmi.

"...mivel szüleim belekezdtek ebbe az egészbe, de kistestű kutyákkal csinálják ezt az egészet, gondolok itt Tacskóra, Yorkira. Később lehet belefognak a nagytestű kutyák tenyésztésébe is."

Oszinten sajnalom, hogy a szuleid reven egy ujabb kutyaszaporito-gyarral van tobb.

Nekem Németjuhászom van pár éve.

Első kutyának Huskyt ne vegyél, bentinek meg főleg nem, nem fogja bírni. Napi egy óra séta kevés lesz neki lakásban fekvés mellett. Ezeknek a kutyáknak a futás és a mozgás az életük, rengeteg mozgásigényük van :)

A Labradorhoz sokat nem tudok hozzáfűzni, nem foglalkoztam még vele, a németjuhászt meg csak ajánlani tudom.

Viszont ne menhelyről vagy névtelen tenyésztőktől vegyél, főleg ne németjuhászt, mert elég népszerű kutya, sokan tenyésztik, és ezért sajnos nagyon sok a beteg állat is köztük.

Mi is hivatalos tenyésztőtől vettük, díjnyertes szülei vannak, viszont ő törzskönyv nélküli, ezért nem kellett százezreket fizetni érte. Egy másik tenyésztő mesélte előtte, aki szintén németjuhászokkal foglalkozott, hogy egyszer voltak nála érdeklődni de aztán mégsem vettek nála kutyát, hanem olcsóbban vettek valaki egyszeri hirdetőnél. Aztán pár hétre rá lebetegedett a kutya, és el is pusztult. Utána megint visszamentek ehhez a tenyésztőhöz hogy mégis innen vinnének kutyát, de azt mondta rá hogy nekik így biztos nem ad kutyát... Amit meg is értek.

Ha kutyát veszel, előtte nézz utána mit nem ehetnek, pl. csokival és hagymával ne etesd őket, mert nem épp egészséges. Nézz utána a fajtabetegségeknek és vételkor győződj meg róla hogy átestek a szükséges vizsgálatokon és egészséges kutyát veszel. Legyen beoltva, csipezve, stb, tudod.

Utána meg vidd el más kutyákhoz, sétálni, hogy rendesen szocializálódjon. Sétáltatni nem csak a mozgás miatt kell, hanem az új dolgok felfedezése miatt is.

Rendesen sétáltasd, tanítsd meg rá hogy melletted menjen, ne rohanjon előre. Ne ő legyen a főnök, mert akkor sokkal nehezebb dolgod lesz a tanításával.

Mondhatnám azt is hogy vidd el kutyasuliba, de én nem vagyok a suli híve, soha nem is voltam vele, apám vitte el egy időben pár alkalomra :D Inkább nézz videókat, olvass utána és tanítsd otthon.

Ha benti kutya, ne aludjon abban a szobában ahol ti, illetve ne engedd hogy felugráljon melléd az ágyra, kanapéra, stb. Szintén a falkavezér szerepe miatt.

Hirtelen ennyi jutott eszembe, de ha kérdésed van még, írj privátot nyugodtan, aztán ha tudok megpróbálok segíteni :D

Megpróbálom röviden összefoglalni a meglátásaim a témában. Ha mindenképpen huskyt szeretnél első kutyának szerintem az a megoldás működhet, hogy felveszed a kapcsolatot husky kutyákkal foglalkozó fajtamentéssel, én külön huskyst nem ismerek, de a szánhúzó kutyák fajtamentő alapítványát igen, ők nagyon lelkiismeretes munkát végeznek, ismerik a huskyra jellemző makacsabb természetű kutyusokat ( [link] bár náluk most sajnos elég nagy anyagi gondok vannak, nem biztos, hogy van idejük/kapacitásuk veled is foglalkozni, de szerintem érdemes megkeresni őket, foglalkozni a kutyáikkal, tanulni tőlük, meghallgatni a tapasztalataikat. Emellett több kutyaiskola is tart kifejezetten gazdiknak vagy leendő gazdiknak is előadásokat, képzéseket, ezeken a részvétel elég költséges tud lenni (10.000-től felfele, annyi, amennyit nem szégyellnek elkérni érte), de mindenképpen javaslom, rengeteg mindent elmondanak a kutyák jelleméről, neveléséről, testbeszédükről, ami rendkívül hasznos tudás, már az első pillanattól kezdve segít megalapozni egy jól működő kutya-gazdi kapcsolatot. Személy szerint az ilyen különböző kutyanevelő műsorokat annyira nem ajánlom, ezek konkrét esetekre éleződnek ki, általánosan hasznosítható tudást szinte semmilyen mértékben nem adnak, de néhány könyvet talán érdemes lehet elolvasni, pl. a legnépszerűbb Caesar Millan: Hogyan neveljünk tökéletes kutyát, vagy Korom Gábor: Neked ugatok, utóbbi azért hasznos, mert a kutyasuli óvodájában összegyűjtött kérdések adták az alapot, tehát valós, hétköznapi problémákból indul ki, de ezeken kívül még rengeteg van, pl. Vámosi-Nagy Nóra: Klikk!, ami majd később nagy segítség lehet a kutyussal való mentális foglalkozásban, segít elsajátítani a pozitív megerősítésen alapuló tanítás és a klikker tréning alapjait, de rengeteg könyv született már kutyás témában. A lényeg, hogy olvass, tájékozódj és mindenképp legyen szorosabb kapcsolatod már a választott fajtával is mire elkezdesz saját kutyust keresni, ez akár több év is lehet, de így legalább nem ér felkészületlenül ha mondjuk a kis huskyd játékosan rágcsálja a kezedet. Ez azonban közel sem készít fel mindenre, lehet, hogy éppen arról a viselkedésmintáról, amit a te kutyusod előszeretettel produkál egyszer sem esett szó semmilyen elméleti anyagban. Ilyen helyzetekre megoldás lehet egy olyan kutyakiképző szervezet, ahol van lehetőség személyre szabott konzultációra és már a 8-12 hetes szakaszban (ez egy nagyon fontos időszak a legtöbben mégsem használják ki jól) is hasznos tanácsokkal látnak el, amikor igazából még utcára sem tudod vinni a kutyust, tehát a "sima" kutyaovi/suli még szóba sem jöhet (ilyen kutyasulit csak egyet ismerek: [link] ők is elég borsos áron dolgoznak és nem tudom, hogy vidéken mennyire elérhetőek, de szakmailag nagyon értik a dolgukat).

Emellett az egy óra foglalkozás nagyon kevés egy huskynak, de a legtöbb nagyobb mozgásigényű, szellemi munkát igénylő kutyusnak, tehát a labradornak is, de ez a husky esetében hatványozottan igaz, ők arra lettek tenyésztve, hogy napi rendszerességgel 20-40km-es távokat tegyenek meg, tehát napi 1-2 óra intenzív futásra minimum szüksége van és ez még csak a mozgásigényének a kielégítése. Ezzel nem elijeszteni akarlak, sok olyan kutyást ismerek, aki a kutyájának köszönhetően váltott sportosabb életmódra, szerintem simán elképzelhető, amikor a gazdi alkalmazkodik a kutyája igényeihez (és nem a kutyájától várja, hogy ő alkalmazkodjon hozzá, mert az általában azzal végződik, hogy a kutya menhelyen keresi az új, felelősségteljesebb gazdit), szóval ezt neked kell eldöntened, te ismered magad, hogy mennyire tudnál változtatni, azért, hogy az álomfajtád gazdija lehess. A másik része a szellemi foglalkozás, amivel itt a GYK-n sokan szokták riogatni a leendő gazdikat, annyiban igazuk van, hogy rendkívül időigényes, a sétán/futáson felül még 1-2 órát rá kell szánni naponta, sok türelem kell hozzá, de ha megvan hozzá a kitartásod és az időd szerintem a legjobb móka tud lenni, olyan dolog, amit nemcsak a kutyád vár minden délután, hanem neked is remek kikapcsolódás, olyan hobbi, ami valódi szenvedéllyé tud válni :D. Én legjobban a különböző trükkök tanítását élvezem (ezért is ajánlottam a Klikk! c. könyvet), ezt lehet csak hobbi szinten a saját szórakozásotokra, de ha ügyesebbek vagytok vannak különböző trükkversenyek, illetve a dogdancing is ezekre épül, bár az már kicsit összetettebb, ezeken részt venni is fantasztikus élmény szerintem, de rengeteg kutyás sport van, amit ki lehet próbálni. Persze ez se mindig csak öröm, sokszor van kudarcélmény is, nem tagadom, főleg egy makacsabb fajtánál, akit nehezebb motiválni is. Legnagyobb részt emiatt javasolnám mégis inkább a labradort, ez a fajta alapvetően engedelmes, alkalmazkodó, örömmel teljesíti a gazdi parancsait, sokkal kevesebb a nehézség, a kudarc a nevelése során és egy huskyval a sorozatos rossz élmények nagyon demotiválóak tudnak lenni, az ember legyen bármilyen türelmes elveszti a lelkesedését. Pont itt a gyk-n olvastam régebben, hogy egy shiba inu gazdi, aki elsőnek választotta ezt a fajtát habár nagyon szereti a kutyáját már megbánta a döntését, mert sokkal könnyebb dolga lett volna egy kevésbé makacs kutyával.(ezzel kapcsolatban még annyit hogy érdemes lenne beszélned még olyan gazdikkal, akik elsőre egy nehezebb ˇfajtát választottak, az ő tapasztalataik a legmeggyőzőbbek szerintem).

Ami még a labrador mellett szól, hogy jobban alkalmazkodik, egyik ismerősöm kénytelen volt új munkahelyet keresni és ezért jelenleg csak napi 3x fél órát van ideje foglalkozni a kutyával, ami persze közel sem elegendő szegény labinak, de tűri, míg ha egy huskyval nincs eleget foglalkozva, akkor ő elfoglalja magát, rombol, szökik, akár agresszívvé is válhat. Szóval ha csak a külleme miatt nézted ki a huskyt, nem igazán az álomfajtád, akkor sokkal inkább a labradort javasolnám, kis segítséggel, utánaolvasással, tájékozódással, akár sulival még egy első gazdinak is sikerülhet tökéletes kutyát nevelni belőle, sőt talán egy sokkal bensőségesebb, mélyebb kutya-gazdi kapcsolatra is alkalmasabb, vele könnyen válhat tényleg igazán boldogsággá a kutyázás és nagyon nem mindegy, hogy az elkövetkezendő 10-15 évedet milyen élmény határozza meg.

Ja és a 4-essel teljesen egyetértek én is, csak jó helyről szabad kutyát elhozni, de ennek a részleteit már ő leírta.

Szóval nekem ezek voltak azok a gondolatok, amiket mindenképp érdemesnek tartottam leírni, remélem tudtam segíteni. "Második" kutyás gazdiként én is gyűjtöm még a további ismereteket, mert a kutyázás is olyan, hogy mindig lehet valami érdekeset tanulni, a felsorolt fajták közül én nem tartottam egyiket sem, de kutyás ismerőseim között vannak labisok, nj gazdik és husky is, ha általánosságban érdekel még valamilyen tapasztalat, írj nyugodtan, éppen egy 5 hónapos kis kölyökkel "bajlódom" szóval most nagyon benne vagyok a témában :D

Én Első kutyának a Labradort ajánlom. Nekem is labim van , igaz, hogy keverék de én nagyon szeretem. A Labradorok nagyon szeretik a gyerekeket, türelmesek, nagyon okosak, könnyen lehet őket tanítani, nagyon szeret úszni (szóval ha tehetnéd akkor nyáron vidd el egy közeli tóhoz).

Nagyon szeret az ember közelében lenni szóval minél többet próbálj meg vele lenni, és akár ki is engedheted az udvarra, mert ott is el van egyedül.

Szóval én teljes mértékben a labradort ajánlom.

A szüleidnek közük sincs semmilyen tenyésztőkhöz. Ezek gusztustalan szaporítók. A Husky az napi 4-5 óra mozgatás A Royal Canin egy szemét. Mi az, hogyha "olyan helyzet" van, akkor kicsukod a garázsba?

Ezeket összevetve, nem kell neked kutya.

A 4-es válaszolónak pedig üzenem:

A te kutyád életében nem látott még tenyésztőt. A tenyésztő köteles törzskönyvet adni, spóroltál az árán, átvertek.