Sok ember miért akar utódot a kutyájának?
Meglepő mód, már nem egy ismerősömtől hallottam,hogy párt keresne a keverék, vagy ugyan fajtiszta, de "tucat" kutyájának.
Ezek mind értelmes, jó eszű ismerősök, állatszeretőek stb stb és mikor ilyeneket mondanak csak így nézek.
Pl. nekem van egy szuka tacskóm, és megkérdezi,hogy pároztatnám e az övével?Mert szeretne kiskutyákat.
Meg hogy el lehetne adni a kölyköket.
Ezt pedig nem értem, miért jut eszükbe ilyen?
Értem,hogy szeretné ha maradna valami a kutyájából egy másik generáció formájában, én is örök életet adnék az enyémnek, de ilyen úgysem lesz még egy, akkor sem ha 100%-ig rá hasonlít, a természete más lesz, és az már nem ugyan az.
Viszont lesz helyette egy alom felesleges szaporulat, mert amúgy sincs elég gazdátlan kutya a földön...
Sokakban az anyai ösztön bújik elő, úgy gondolják milyen jó lenne, ha a kutyájuk anyuka lehetne. Csak azt nem tudják, hogy a kutya ösztönből párosodik, nem jókedvéből. a másik az, amikor "unják" a nagykutyát és kéne egy kis váltás, szeretnének kiskutyázni pár hétig/hónapig. A harmadik meg, amikor jó biznisznek tűnik. Csak hivatalosan ez nem működne, meg amúgy sem ért hozzá, szóval összerakna két random kutyát aztjónapot.
Én csak az első tudom megérteni, persze nem azt mondom, hogy helyes, de még mindig jobb, mikor a kutyában csak a pénzt látják, vagy megunják stb.
Anno nálunk is felmerült ilyen, mikor még fiatalabb volt a kutyunk. Cuki is, meg imádjuk is, meg mi lesz, ha ő már nem lesz, ráadásul az ismerősök sorban álltak, hogy hát mekkora tündér golden retink van, és ugye lesz kölyke, ők szeretnének. Szóval a kölykök többségét el tudtuk volna passzolni (nyilván ingyen, vagy maximum költségáron).
Még apakutya is lett volna ismerősi körben. :)
Aztán nyilván, mire eljutottunk volna komolyan odáig, mindig úgy voltunk, hogy most nincs annyi pénz, most nem tudunk úgy szabit kivenni, hogy velük legyünk, most nemrég volt beteg a kutyu, ne terheljük... Szóval mindig volt valami, ami miatt tiszta lelkiismerettel nem vágtunk volna bele. Meg hát, a goldi azért már nagyobb termetű kutya, ha becsúszik esetleg 8-10 kölyök, annyit azért elpasszolni...
Aztán meg már túl idős lett, nem akartunk kockáztatni valamilyen egészségügyi problémát.
Ennek ellenére nem tartom magam rossz gazdának, akkor se tartanám annak, ha minden tökéletesen összejött volna, és bevállaltuk volna egyszer(!) a dolgot. Nem ennyitől lesz szaporító valaki, bár tény, ritka az olyan, aki tényleg felelősségteljesen csinálja.
Egyébként a mi kutyink is pont ilyen helyről származott, mármint hogy fajtatiszta hobbikutyát fedeztettek, mert pont a környéken volt egy jó képességű kan. De annak ellenére, hogy aljas szaporítók és fúj, odafigyeltek a kutya egészségére, nem használták ki végtelenségig a kutyát, a kölykök sorsát is nyomon követték.
Gondos gazdai viselkedés-e? Egyértelműen nem. De legalább, ha már volt egy hülye ötletük, azt komolyan vették. :)
Én azt vettem észre, hogy ilyen hülyeségek beleivódtak az emberek tudatába.
Sokan ha meglátnak egy kutyát, az az első gondolatuk, hogy mikor lesz kölyke, majd akar ő is belőle, rosszabbik fajtának meg "nem eladol", szép magyar kifejezéssel...
Mint ahogy ha valaki meglát egy macskát, az az első, ami eszebe jut, hogy tejet kell neki adni...
Mi az út mellett laktunk, rengeteg autó haladt el arra nap mint nap. A két ír szetterünk sokaknak feltűnt, egy rendőr házaspár többször is jelezte, hogy kell nekik kölyök, ha lesz. Persze nem lett :) Gondolom azt hitték egy kutyapár, de aztán fel lettek világosítva, hogy nem csak mindketten szukák, de még testvérek is.
Sokaknál az ismerősök is elültethetik a bogarat, hogy így úgy kell kiskutya... De aki felelősségteljes kutyatartónak vallja magát az jó esetben tájékozódik, hogy fajtajellegű hobbikutyákat miért nem érdemes szaporítani, főleg hozzáértés nélkül.
Ha a kutya egy jó tenyésztőtől van, akkor sokszor a szerződésben feltétel, hogy minimum 1 alom kiskutyát kell ellenie, hogy megőrizzék a jó vérvonalat és fedeztessék külföldi jó tenyésztésű ebbel.
Ezen kívül jót tesz a kutyának, mert nem alakul ki állvemhesség, ami annyit jelent, hogy a játékait kezdi el kicsinyeinek tekinteni. Általában az első alom után már ivartalanítható a kutya.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!