Szerintetek mit tegyek?

utóbbi mindenkinek jobb

Te ismered a kutyád, így csak te tudhatod,hogy mit viselne rosszabbúl? Azt,hogy csak hétvégente lát és anyuddal elvan egy kertes házban,vagy azt,hogy míg a suliban vagy be van zárva egy lakásba viszont délutánonként azaz inkább esténként vele vagy? Nekem több kutyám van, van amelyik más családtaggal is nagyon jól elvan,de olyan is van,aki ha máshol hagyom éjszakára már nem akar enni,bepisil és sír. Viszont arra is gondol,hogy ha egyetemsita leszel,nagyon sok időt a suliban kell töltened,aztán ott az egyetemi élet. Nekem is részem volt benne és nem sokat ültem a szobában, és ez a legtöbb egyetemistára igaz. Vagy ha mégis akkor meg vizsgákra tanultunk. Mérlegeld az előnyét és a hátrányát a dolgoknak és úgy dönts, a legjobb ha átbeszéled anyukáddal is,hogy ha otthon maradna a kutya akkor tudna-e többet foglalkozni vele,hogy téged ne hiányoljon annyira.

Csak annyit tudok mondani, hogy én nem tudtam elhozni otthonról a kutyát, mert a szüleimé volt, de annyira nem bírtam kutya nélkül, hogy végül vettem egy sajátot. Szerintem kutyás lélek kutya nélkül nem érzi jól magát, és nekem abszolút megérte rohanni haza a suliból a kutyához, meg mindenhova magammal hordtam, szabadtéri helyekre, kocsmákba, stb. Imádja, kiegyensúlyozott, szocializált. A kérdés, hogy a te felnőtt kutyád mit szólna ahhoz a sok ingerhez, és a megváltozott életmódhoz, amihez hozzá kell szoknia. Egyszer hozd fel pestre, próbáld ki mit szól a villamoshoz, stb. Ha jól viselkedik, és egyikőtöknek sem kényelmetlen, akkor keress kutyás albit. Nem egyszerű, arra számíts!

Akkor valószínűleg jobb helye lenne nálad. Én is ha csak egy hétre otthon hagyom a kutyámat, utána két hétig megint szigorúskodnom kell vele, mert elrontják. De albit keresni már most kezdj el, mert tényleg nagyon nehéz.

Az albérlet nem olcsó és nagyon sokan nem szeretik ha állatot viszel oda (sok kárt tudnak okozni és ez sok vita forrása lehet).

Igen, gondolom azok saját tulajdonúak. Nem tudom, nekem legalábbis sokáig tartott nagyon, ugye mindenki szívesebben ad ki lakást egy kutya nélküli embernek, mint egy kutyásnak, mert szőröz, rág, ugatja a szomszédot stb. Hiába esküszöl meg, hogy te nagyon fogsz vigyázni, és a te kutyád nem olyan. Nyilván nekik az számít, hogy kell-e utánad festeni, vagy ilyesmi. Én végül egy rendkívül lepukkant lakásba költöztem a gettó közepén, de nekem is olyan kutyám van, hogy soha senki még csak csúnyán hozzámszólni se mert, a tiéd meg még keményebb, úgyhogy ilyen szempontból bevállalhatod :) Készülj fel, hogy áldozatokat kell hoznod érte (rosszabb lakás, rosszabb helyen, mint amit szerettél volna, kevesebb buli, több felelősség, nincs 3 napig a barátnőmnél alszom inkább) de nekem megérte.