Mi a véleményetek arról a szülőről, aki ennyire nem támogatja a gyerekét?
Adott egy anyuka, akinek két gyerek van, apuka elhagyta őket még kiskorukban. Az idősebbik gyerekkel semmi gond, jól tanul, vannak barátai stb. A kisebbik gyerek viszont mindig is nehezen illeszkedett be a gyerektársadalomba, magába forduló és bizalmatlan volt az emberekkel, viszont láthatóan igazán önmaga volt a kutyák és más állatok közelében. 12 évesen nagyon sok győzködés és bizonyítás után megkapja első kutyáját, onnantól egy kicsit jobb lesz a helyzet, már nem olyan magányos. Később kap ajándékba egyetlen barátjáról egy kiskutyát, mert tudja mennyire szereti őket, de az anyja nem engedi, hogy megtartsa. Később talál többször is kóbor kutyákat, felnőttet és kiskölyköket is, de mindegyiket elajándékozza vagy beadja a menhelyre. Pedig a gyereknek csak az állatok, főleg a kutyák adnak igazán nagy boldogságot, ez az ő szabadsága, amikor velük lehet, de láthatóan az anyja nem támogatja őt, helyette azt akarja, hogy olyan legyen, mint az első gyerek, tanuljon.
Nyilván igaza van abban, hogy kéne iskolába járni, de ha a gyerek nem ezt az utat szeretné magának, hanem van egy álma, akkor miért nem támogatja, ha egyszer ez ad neki csak boldogságot?
Szeretne egy kisebb kutyafalkát, akikkel bárhova elmehet, vándorolhat, mert a későbbi álma megvalósításához "szüksége van" rájuk, jó értelemben.
Kutyakiképző vagy vmi hasonló szeretne lenni, de az internetnek nem hisz, soha nem is netezik, Ő személy szerint szeretné ezt a természettől, maguktól a kutyáktól megtapasztalni, megtanulni. Az ilyen kutyás dolgokat, falkaelmélet meg ilyesmi, nem értek én hozzá, csak ennyit mondott az anyja, de mindegy is, hogy miért, szeretné megvalósítani az álmát, de a szüleitől nem kapja meg a támogatást, így teljesen elkeseredett a gyerek és folytonosak a viták, minden egyes nap. Már csak azért sem értem, mert nem drága, fajtatiszta kutyákat akar kikövetelni, mint sok tinigyerek, hanem bármilyen korcs, falusi kutyát befogadna, mert tényleg szereti a kutyákat.
De nem vitát akartam nyitni, csak érdekelt a véleményetek.
válasza:El lehet látogatni a gyereknek egy menhelyre, ott tanulmányozni a falkaelméletét.
Ha meg felnő, vesz magának egy nagy udvarral ellátott házat, és annyi kutyát tart amennyit normálisan el tud látni.
Egy panelban ha ne éljen már 3-4 kutya, ez senkinek nem egészséges, főleg ha nem is ő teremti meg a kutyatartás minimumait sem.
válasza:A kedves gyermek szépen kivárja, amíg a saját lábára áll. Akkor, ha megteremtette a feltételeket, akár falkát is tarthat, és belemélyedhet a kutyák lelkivilágába. Addig nagyon szépen lehet megismerni a meglévő kutyában rejlő titkokat.
A lakótelepi lakás nem kutyafalka tartására való.
válasza:Szerintem egy kutya is éppen elég kihívás tud lenni, egy fiatal gyereknek pedig végképp. Nevelés, sétáltatás, gondozás - időigényes feladat, és tapasztalat sem árt hozzá. Ez a kutya remek kiindulás lehet a későbbi kutyás élethez.
De egy kutyafalka a lakásban? Úgy, hogy mellette suliba jársz? Időd és energiád sem lenne rájuk, a pénzről nem is beszélve. Elég irreálisak az elvárásaid. Én 20 éves létemre nem vállalnék be még egy kutyát, pedig nagyon szeretnék, csak éppen tudom, hogy egyre is éppen jut megfelelő mennyiségű időm, és egy másodikat már nem tudnék finanszírozni.
Menhelyre elmehetsz segédkezni, ott több kutyát megismerhetsz,de mégsem tiéd a felelősség, nem neked kell eltartanod őket. Értékeld amid van, örülj, hogy legalább lehet kutyád. Sokaknak ez sem adatik meg. A céljaiddal meg egyáltalán nem vagy elkésve.
Ja, és egyébként miért beszélsz E/3-ban?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!